Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - Az állatállomány fejlődése 1717–1730 között

1717 1720 I. 1720 II. 1721 1725 1730 Gyoma 1 42 69 166 73 Kétegyháza 37 Öcsöd 63 69 37 58 83 101 Vésztő 79 69 72 58 160 52 Berény 10 Vári 6 63 48 42 34 -28 Doboz 87 118 64 59 113 92 Gella (Gerla) 49 49 41 29 92 132 Szent-András 1 52 39 Nemes-Kereki — 14 10 Fás 19 Összesen 1401 1273 1165 1538 2451 2309 1717-ben a megye disznóállományának több mint a felét a 2 mezővárosban: Békésen és Gyulán tartották, mindkét helyen többet, mint 1730ban, bár Békés akkor is magasan vezetett, Gyula azonban a negyedik helyre esett vissza. 1730-ban a második és harmadik helyre Szeghalom és Füzesgyarmat került, e helyek 1717-ben a negyedik és ötödik helyen voltak. Az 1717-ben harmadik Körös-Ladány 1730-ra a hatodik helyre esett vissza. Vésztőn 1717-ben, Dobozon és Váriban 1720-ban, Körös-Ladány ban, Gyomán, Tárcsán, Szent-Andráson és Nemes-Kerekin 1725-ben több disznó volt, mint 1730-ban. 1725 után az állomány csak Szeghalmon, Füzes-Gyarmaton, Szarvason, Öcsödön és Gerlán növekedett. Persze, a disznóállomány nagyon könnyen fogyhat és gyarapodhatik, megbízhatóbb képet alakulásáról csak hézagtalan adatsorok nyújthatnának. Végül az utolsó táblázat a méhkasok számával a méhészet fejlődésére vet világot. 1717 1720 I. 1720 II. 1721 1725 1730 Békés 223 1076 441 397 473 869 Gyula 13 168 — 78 48 238 Csaba 3 -— 7 — 10 Szeghalom 16 54 30 47 37 220 70