Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - Az állatállomány fejlődése 1717–1730 között

1717 1720 I. 1720 IL 1 1721 1725 1730 Berény — Vári " 30 Doboz — — — — Gella(Gerla) 47 20 20 139 Szent-András — — 70 Nemes-Kereki — — — Fás — Összesen 452 697 783 693 2112 4706 A juhtenyésztés 1717-ben 2 községben volt jelentősebb méretű: Öcsödön és Füzes-Gyarmaton. 1720 körül Szeghalom átmenetileg megelőzte Öcsödöt, de 1725-ben újra Öcsöd került az élre, és ott maradt 1730-ban is. Füzes-Gyarmat 1717-ben Öcsöd mögött a második, 1720-ban Szeghalom és Öcsöd mögött a harmadik, 1725-ben is tartja még ezt a helyét, fejlődése azonban ezután lelassul, 1730-ban a hetedik helyre szorul vissza. Békés és Gyula 1721-ig kevés juhot tartott, 1725-ben már jelentős számút. Ez a szám 1725 után rohamosan emelkedett, 1730-ban Békést már a második, Gyulát a harmadik helyen találjuk, Öcsöd mögött és Gyoma előtt, amely már 1720 óta jelentős állománnyal rendelkezett. Dobozon 1717-től, Nemes-Kerekiben 1721-től egészen 1730-ig, Mezőberényben és Fáson 1730-ban egyetlen juhot sem írtak össze. Váriban és Szent-Andráson először 1730-ban találunk néhányat. Csabán, Vésztőn, Gerlán és Tárcsán is kicsi volt a juhállomány. Körös-Ladányban 1721-ig nem volt juh, 1725-ben még csak kevés, 1730-ban azonban már jelentékeny számú. A következő táblázat a disznóállomány alakulásáról ad képet. 1717 1720 I. 1720 II. 1721 1725 1730 Békés 614 471 284 470 775 588 Gyula 181 113 97 116 166 167 Csaba 12 16 67 65 103 81 Szeghalom 102 138 116 253 185 319 Füzes-Gyarmat 100 105 159 201 115 264 Körös-Ladány 108 61 45 66 199 124 Tárcsa 93 51 162 80 Szarvas 32 93 69