Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - A családok száma

1730-as összeírás - 1369 illetve 1710 család. A fluktuáció, a mobilitás azonban olyan nagy volt a kérdéses években, hogy még az ilyen nagy eltéréseket is elhihetővé teszi. A növekedés mindenképpen rohamos volt, ha nem is mindig és mindenütt egyenletes és visszaesésektől mentes. Ennek illusztrálására szolgál a következő táblázat, amely az egész megye, valamint a már 1715-ben lakott 9 helység családszámának alakulását mutatja 5 éves időszakokban, %-ban kifejezve. 1715 1720 1725 1730 A megye 100,223,84 297,09 497,09 Békés 100,139,25 180,05 279,44 Doboz 100,108,82 108,82 117,65 Füzes-Gyarmat 100,262,07 162,07 406,89 Gyéla 100,161,11 88,89 194,44 Gyula 100,268,96 682,76 975,86 Körös-Ladány 100,125,162,50 370,83 Öcsöd 100,278,57 300,412,28 Szeghalom 100,147,06 94,12 182,35 Vésztő 100,166,67 290,48 252,38 Az egész megyében a növekedés közel 500 %-os volt, azaz a családok száma ötszörösére nőtt. A növekedésnek ezt az ütemét a már 1715-ben is lakott 9 helység közül csak Gyula érte el, de alaposan fölül is múlta, növekedése közel 1000 %-os volt, azaz családjainak száma majdnem tízszeresére nőtt. Legkisebb volt a növekedés Dobozon, 15 év alatt csupán 117,65 %-os. 1715-ben Békés volt a megye legnépesebb helysége, utána Szeghalom, majd Doboz következett. Gyula Füzes-Gyarmattal a 4-5. helyet foglalta el. 1720-ban Békés vezetett, második Csaba volt, harmadik Szeghalom, negyedik Gyula. 1725-ben Gyula beérte Békést, harmadik Csaba volt. 1730-ban Békés alig valamivel előzte meg Gyulát, Csaba tartotta harmadik helyét. Szeghalom a negyedik, Füzes-Gyarmat az ötödik helyre tört előre. 1715-ben Öcsödön és Gerlán lakott a legkevesebb család, 1720-ban Körös-Ladányban és Gerlán, 1725-ben Gerlán és Nemes-Kerekiben, 1730-ban Szent-Andráson, Nemes-Kerekiben és Gerlán. Váriban 1720-ban többen laktak, mint 1730-ban. 49