Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - A jobbágyok elvándorlása

Az összeírások egymás mellé állított adatai nemcsak az egyenetlenséget és a hullámzást mutatják, hanem a fejlődés fő irányvonala is megállapítható belőlük, mind az egész megye, mind az egyes helységek vonatkozásában. Sőt, országos vonat kozásban is, annak ellenére, hogy Békés megye viszonyai az országban különlegesek voltak. • A lakosság számának alakulását a 18. század első felében döntően befolyásolta a jobbágyság vándorlása, a migratio colonorum, ezeknek az évtizedeknek legsúlyosabb gazdasági és társadalmi problémája. Láttuk, hogy a Harrucker által kezdeményezett összeírásnak is a jobbágy vándorlás volt a fő oka. A jobbágy vándorlás megakadályozása egyaránt érdeke volt az államnak és a megyéknek. A földesurak érdeke már megoszlott. Akitől elvándoroltak, azt sújtotta, akinél letelepedtek, annak javát szolgálta, bár gyakran csak átmenetileg. A Békés megyébe 1725-ben kiküldött 2 királyi biztos nemcsak a helyben lakó, hanem az elvándorolt jobbágyokat is összeírta. Az általuk készített összeírás történeti forrásértékét nem utolsósorban az adja meg, hogy belőle a jobbágy vándorlás méreteire, okaira és irányára is fény derül. Az alábbi táblázat azt világítja meg, hogy a megye helységeiből mikor és hány család vándorolt el. Helységből y

2 éve 1 éve 2 éve 3 éve 4 éve Ism. Ossz. Füzes-Gyarmat 4 18 11 — 2 1 36 Szeghalom 2 9 30 6 1 — 48 Körös-Ladány 7 4 2 — — — 13 Békés 10 — 2 — — 4 16 Gyéla 7 2 — — — — 9 Gyula 22 8 — — — — 30 Doboz 6 4 10 — — — 20 Csaba 82 12 6 — — 1 101 Tárcsa 3 24 — — — — 27 Nemes-Kereki 7 3 — — — — 10 Vári 5 — — — — 2 7 Gyoma 11 8 — — — — 19 Öcsöd 2 26 — — — 28 50 166 94 87 6 3 8