Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - A családok száma

Tanulságos összevetni a megyebeli családok számának az alakulását 1715-től, amikor még csak 9 lakott helység volt, 1730-ig, amikor már 19. Az 1725-i összeírás subhospeseit az összevetésnél nem vettem figyelembe, miként a többi összeírásnál sem, amelyekben hol szerepelnek a háztulajdonos családjával együtt lakó családok, hol nem. 1715 1716 1717 1720 1720 1720 1721 1723 1725 1730 1730 Berény 46 42 50. Békés 107 163 171 146 149 104 128 198 182 299 Csaba 22 106 58 74 79 115 85 140 170 Doboz 34 29 32 37 35 24 28 37 54 40 Fás 23 Füzes-Gyarmat 29 82 86 76 55 46 76 84 47 55 118 Gella (Gerla) 18 20 21 29 21 20 23 16 23 35 Gyoma 31 32 34 35 83 52 59 61 Gyula 29 37 49 78 76 49 59 198 294 283 Kétegyháza 75 58 Körös-Ladány 24 36 31 30 24 16 26 58 39 46 89 Nemes-Kereki 6 27 16 22 33 Öcsöd 14 24 36 39 30 40 51 42 55 58 Szarvas 34 58 65 Szeghalom 68 109 90 100 84 64 84 126 64 84 124 Szent-András 3 22 34 33 Tárcsa 38 44 28 41 41 57 73 Vári 7 8 66 52 59 15 24 41 45 Vésztő 21 36 37 35 27 22 23 47 61 48 53 Összesen 344 519 571 770 690 586 653 1022 1369 1710 1723-ban nem a helységek száma csökkent, hanem az összeírás hiányos, ezért nem is összegeztem a helységek adatait. A lakosság növekedése részben új helységek betelepüléséből, illetve a megyéhez kerülésből, részben a már 1715-ben is meglévő helységek lakosságának a bővüléséből származott. Feltehető a kérdés, hogy a számok mennyiben tükrözik a való helyzetet, más szavakkal, hogy az összeírok gondos és pontos munkát végeztek-e? Kételyeket támaszt, hogy az 1720-ban készült 3 összeírás adatai 770, 690 és 586 család - jelentős eltérést mutatnak. Méginkább a két 48