Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás végrehajtása, szerkezete
Az összeírás, illetve a vizsgálat valószínűleg már júliusban megkezdődött. A két biztos jelentése szeptember 15-én kelt. Ők a helytartótanács értesítését csak július 4-én, illetve 5-én kapták meg. A megye szeptember 9-én érkezett felterjesztésében jelenti a helytartótanácsnak, hogy a biztosoktól értesült Harrucker folyamodványáról. E felterjesztésben már cáfolja Harrucker egyes állításait. 65 A biztosok megbízatásuknak megfelelően a megyei és a földesúri tisztviselők bevonásával végezték el az összeírást, illetve folytatták le a vizsgálatot. Sorra járták a megye helységeit, és először táblázatban foglalták össze a lakosság adózó képességére vonatkozólag megállapított adatokat. Mint már említettem, az összeírás egyoldalú volt, csak az emberi munkaerőt és az állatállományt vette figyelembe, összesen 11 rovatban jegyezve fel a reá vonatkozó számokat. Magyarázza ezt az egyoldalúságot, hogy valóban az emberi munkaerő és az állatállomány volt a legdöntőbb termelőerő, amely az adózóképességet meghatározta. Szántó, rét, legelő annyi volt, amennyit megművelni, illetve használni tudtak. Egyéb jövedelmi forrás pedig - ezt a többi, jóval több rovatos, de nagyrészt üresen maradt rovatú összeírás bizonyítja - alig akadt. Az összeírás rovatai a következők voltak. 1. A családfők neve 2. Az együtt lakó családok száma 3. Az igás ökrök száma 4. Az igás lovak száma 5. A fejőstehenek száma 6. Az egyéb 2 évesnél öregebb marhák száma 7. Az egyéb 2 évesnél öregebb lovak száma 8. A fejősjuhok száma 9. A nem fejősjuhok száma 10. Az egy évesnél öregebb disznók száma 11. A méhkasok száma A biztosok nyilván megbeszélték a megyei és a földesúri tisztviselőkkel, hogy az adózóképességnek mik a legfontosabb mutatószámai, és azokat írták össze. Az összeírás rovatos részét a szöveges rész követte. Mint már említet42