Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

I. fejezet. Békés megye XVI. századi történetének rövid áttekintése

I. fejezet BÉKÉS MEGYE XVI. SZÁZADI TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE Békés megye középkori történetét számos rangos munka ismerteti a megfelelő részletességgel.

1 Ezért itt most csupán annyiban térünk ki az események tárgyalására, amennyiben az a későbbiek megértéséhez feltétlenül szükségesnek látszik. A megye területének jelentős részét képező gyulai várbirtok - természetesen a várral együtt - a XV. században a Hunyadi család birtoka volt. Mátyás király után fia, Corvin János örökölte, akinek halála után özvegye, Frangepán Beatrix tulajdonába került. Mátyás rendelete nyomán - amely kimondta, hogy a megye főispánja mindenkor a vár birtokosa kell, hogy legyen - Frangepán Beatrix II. Ulászló királytól megkapta a főispáni címet, amit azonban a megye nemessége ellenállásának következtében soha nem gyakorolhatott. Ez a köznemesség rendi érdekeinek védelméből fakadt. Amikor leányuk, Corvin Erzsébet 1508-ban meghalt, a király Frangepán Beatrixot összeházasította unokaöccsével, Brandenburgi György őrgróffal. Az őrgrófnak - idegen lévén - a király nem adományozhatott közvetlenül birtokot, így azonban Brandenburgi igen nagy birtokhoz jutott, amelynek felesége 1510-ben bekövetkezett halála után öröklés címén egyedüli ura lett, s így most már II. Ulászló megerősíthette tulajdonjogában. Több ízben megkapta a főispáni címet is, de ezt a megye nemessége a királlyal minden esetben visszavonatta. Az őrgróf és a megyebeli nemesek viszonya mindvégig feszült maradt. Ennek okai többek között a gyulai vár tisztjeinek állítólagos túlkapásai, a lutheránus vallás terjesztése voltak, úgyhogy a nemesek megyegyűléseiket ebben az időben nem is Gyulán, hanem Kamuton tartották. Ez az ellentét 1514-ben, a Dózsa György vezette parasztháború idején átmenetileg csökkent. Dózsa ugyanis hadaival Pestről kiindulva TiszavarsányKengyel-Mezőtúr érintésével május derekán Békés megyébe érkezett. A megyebeli közhangulat egyébként is rossz volt, mert a török ellen gyülekező keresztes had ellátására a pápa az azévi tizedet szánta, ezt viszont leghamarabb is csak kora ősszel lehetett beszedni. így a had ellátását erőszakos úton kellett biztosítani, emiatt azonban Békés megyében már májusban összetűzésekre került sor. Dózsa május 18. körül érkezett Békésre seregével, s itt értesült Bakócz Tamás május 15-i rendeletéről, amely betiltotta a további toborzást és elrendelte a török elleni hadjárat haladéktalan elkezdését. Ennek ellenére Gyula felé