Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

Függelék: - 1. A XVI. században használatos fontosabb fogalmak, kifejezések magyarázata

A XVI. század fokozott pusztításai következtében a század végére a zsellérek a jobbágyság nagyobbik felét tették ki. A „házas zsellérek" (inquilini domus habentes) saját házukban laktak és esetleg osztottak nekik " valami kevés földet („osztályt"), emellett egy kis rétet, gyümölcsöst, szőlőt, irtásföldet birtokolhattak. A hazátlan, „más házán lakó" zsellérek (inquilini domus non habentes, in alienis domibus agentes, subinquilini) a tehetősebb jobbágyoknál, vagy saját rokonaiknál laktak. Szőlőjük, némi irtásföldjük lehetett. A zsellérektől sokkal kevesebb szolgáltatást követeltek: rendszerint csak gyalogrobotot kellett végezniük. Megélhetésüket különféle módon igyekeztek biztosítani: földet béreltek, napszámosmunkát vállaltak, iparral, kupeckedéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Ispán (spanus): alsóbbrangú földesúri tisztségviselő, a gazdasági munkák közvetlen irányítója. ludex, iudex primarius: a falu vagy mezőváros bírája. Feladata a helyi igazságszolgáltatás mellett az adók és járandóságok beszedésénél, felsőbb utasításoknál volt jelentős. Nem sok anyagi haszonnal járt, ezért gyakran zsellérekre bízták a bírói tisztséget. luratus: esküdt, a falusi elöljáróság tagja, aki az igazságszolgáltatásban segített a bírónak. Jobbágy: 1. colonus. Kas: földdel töltött vesszőfonadék, amit az ágyú elé helyeztek védelem céljából. Kilenced, nona: terményadó, amelyet a jobbágyok fizettek uraiknak. Miután hivatalosan az egyházi tized után szedték, így tulajdonképpen ez is a termés tizedrészével egyezett meg. A XVI. században a földesurak gyakran az egyházi tized előtt beszedték, ebben az esetben a kilenced mennyisége valamivel több volt a tizedénél. Libertinus, libertus, liber: szabados, szabad. A földesurak egyes jobbágyaikat bizonyos szolgálatok fejében úrbéres terheik egy részétől, vagy egészétől mentesítették, s ezzel a jobbágyosztályból kiemelték. Lignatio, faizás: erdőhasználat. A jobbágyoknak a falu határához tartozó erdőkben joguk volt tűzi- vagy épületfát vágni. A XVI. században azonban mindinkább korlátozták ezt a jogukat. Magister clausurae: cégemester, a halászóhelynél működő halászok vezetője. Magister piscatorum: i. Egy-egy település halászattal foglalkozó lakóinak vezetője, 2. önállóan dolgozó halász. Magistratus: egy település vezetősége (bíró és az esküdtek). Major, major ház: 1. allódiuim. Malompor: korpa. Milium: köles. Mola, molendinum: malom, legkülönbözőbb őrlőszerkezetek neve. A molnár az őrölt gabona után munkadíj fejében vámot szedett. A molnár lehetett konvenciós földesúri alkalmazott, és lehetett bérlő. Kötelességei közé tartozott, hogy a korpán disznót hizlaljon a földesúr számára, és a malmot karban kellett tartania. Mola pulveraria: lőpormalom. A lőpor készítéséhez szükséges faszenet, ként és salétromot zúzómalmokban törték porrá, keverőmalmokban keverték öszsze. Mordály: a lovaskatonák puskánál kisebb tűzfegyvere.