Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

II. DOKUMENTUMOK CZABÁN SAMU NAGYSZÉNÁSI ÉVEIRŐL

mázta: „A nagyszénást állami iskola tantestülete az iskolában dicséretes munkát végez­Két tagja, akik hívei az országos tanítói egyesület ismeretes határozatának, szorosan vett tanítói teendőiket dicséretes eredménnyel teljesítik." (BML Békés vm. Közig. Biz. ir. XIV. 340/1912. alapsz. Kigyűjtött munkásmozg. ir.) A Czabán országos sikereit irigylő helyi ellenfelek hamarosan belátták, hogy a bátor tanító szakmailag támadhatatlan, egyedül politikai magatartása, állásfoglalása alap­ján tudják megtalálni a „jogszerűség" kellékeinek megfelelő okot a feljelentéshez­A politikai természetű vádaskodás tág teret adott a rosszindulatú megítéléshez. Az alkalmat Czabán egyik helyi beszéde szolgáltatta. A tanító iránt egyelőre majdnem semleges főszolgabíró rövid jelentése nem is tulajdonított nagyobb fontosságot az ese­ménynek : 1912. május 5. AZ OROSHÁZI JÁRÁS FÖSZOLGABÍRÁJÁNAK JELENTÉSE BÉKÉS VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁHOZ CZABÁN SAMU NÉPGYŰLÉSI BESZÉDÉRŐL Méltóságos Főispán Ür! Jelentem, hogy a Budapesten tartott választójogi tüntetéssel kapcsolatban járásom területén munkaszünetelés vagy tüntető felvonulás nem történt. Nagyszénáson folyó hó 3-án tartatott egy népgyűlés, mely a tavasz folyamán tar­tatni szokott hasonló népgyűlések egyike volt és nem a fővárosi alkalmi mozgalom­mal állott kapcsolatban. A népgyűlésen, melynek napirendje: ,,A politikai helyzet és a demokratikus választói jog" volt, Czabán Samu állami tanító higgadt modorban fej­tegette a választói reform szükségességét és előnyeit. A mintegy 200 főből álló hall­gatóság rendben hallgatta meg az előadást, mely után rendben szétoszlott. Orosháza, 1912. március hó 5-én. Dr. Berthóty István főszolgabíró Géppel írt tisztázat. BML Békés vm. főisp. biz. 7/1912. A főispán a jelentésre az alábbi feljegyzést írta: „A tartalom a kir. tanfelügyelő úrral tudomás végett közlendő, azután irattárba teendő." A tanfelügyelő, mint a tanítók felett ellenőrzést gyakorló állami szakhivatal veze­tője, kapta meg a jelentést. Szinte egyidöben érkezett hozzá, mint a nagyszénási állami elemi iskolai gondnokság elnökének feljelentése - Czabán helyi ellenfeleinek vizsgálatot követelő beadványa a népgyűlésen elhangzott kijelentések „izgató" voltát hangoztatva. Mikler Sándor királyi tanfelügyelő kezdeményezésére a vármegyei Köz­igazgatási Bizottság - amely a megyebeli tanítók fegyelmi ügyeinek vitelére és azok első fokon való eldöntésére is jogosítást kapott - a főszolgabírótól részletesebb jelen­tést kért Czabán beszédének tartalmáról, s arról, milyen hatása volt a beszédnek a hallgatóságra. A helyi jelentőségűnek látszó, egyértehnűen politikai megtorlásnak szánt eljárás időközben a tanító személye miatt országosan is fontossá vált: Czabánt 1912. április 3-án az Állami Tanítók Országos Egyesülete elnökévé választották. A Békés megyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom