Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

I. BEVEZETŐ

Czabán Samu életrajza 1878. február 17-én született Rozsnyón, Gömör megyében, egy szegény kisiparos (csizmadia) családjában. Eperjesen végezte el a tanítóképzőt 1897-ben, s a gyakorlóév után, 1898. június 26-án kapott tanítói oklevelet. 1897. szeptember í-töl 1902. november 31-ig a Pest megyei Alberti (mai Albertirsa) szlovák evangélikus iskolájában tanított. Először itt tapasztalta, hogy egyes tanítók brutálisan verték a gyermekeket. IÇ02. december i-től 1906. szeptember 30-ig a Nyitra megyei Miava erdőirtvány osztatlan állami elemi iskolája volt Czabán szolgálati helye. A Kis-Kárpátokban fekvő szlovák község tanulói nem tudtak magyarul, Czabán nem tudott szlovákul. Ekkor szemléltető rajzokkal segített magán. Az 1906-os képviselőválasztások alkalmával nem volt hajlandó jegyzőkönyvhamisítással „segíteni" a főispánnak, aki bosszúból egy hét alatt áthelyeztette őt a Temes megyei Klopódiára, az állami elemi iskolába, 1906. október i-i hatállyal. Klopódián kánt or tanít ói, evangélikus hitoktatói és lévitai feladatokat is ellátott, a több nemzetiségű lakosság nagyon szerette. Klopódiát Wekerle Sándor korábbi miniszterelnök uradalma fojtogatta. Czabán első politikai szereplése éppen e nagybirtok igazságtalan eljárásának kritikája volt, az. általa vezetett helyi gazdasági tanfolyamon. (1900-ban Kecskeméten gazdasági és Szentendrén szőlészeti-borászati, 1905-ben Kisszebenben gyümölcsészeti tanfolyamot végzett.) 1909ben kezdett cikkeket írni Bihari Mór „Köznevelés" c. polgári radikális lapjába. 1907-ben nősült meg, 1909-ben, 1910-ben, 1911-ben és i9iybatt születtek gyermekei. 1911-ben azzal vádolta meg az uradalom, hogy aratósztrájkot szervez. Rövid idő alatt megkapta áthelyezését Nagyszénásra. Itt 1911. szeptember i-én kezdte meg a munkáját. Nagyszénáson élve kezdte keresni a kapcsolatot a radikális és szocialista tanítómozgalommal és annak vezetőivel, itt lett a Szociáldemokrata Várt tagja. ~A kötetünkben részletesen tárgyalt nagyszénási évek után 1915 elején a Szociáldemokrata Párt segítségével Budapestre költözött családjával együtt. A liberálisabb fővárosi tanügyi vezetés révén barátai álláshoz juttatták. Főleg az óbudai Vörösvári úti iskolában (a ma róla elnevezett intézményben) tanított, az SZDP óbudai szervezetének elnöke lett. Megismerkedett a gyári munkássággal, s 1917-től kezdve baloldali szocialista elveket vallott. Az őszirózsás forradalom után a minisztériumba került, a tanítói személyzeti ügyek előadójának. A Tanácsköztársaság idején az elemi iskolai ügyosztály élén állt a Közoktatásügyi Népbiztosságon, elnöke volt az óbudai munkástanácsnak, tagja a Fővárosi Munkástanácsnak, a Tanácsok Országos Gyűlésének küldötte. A proletárhatalom méltóképpen megbecsülte őt. A Tanácsköztársaság megdöntése után letartóztatták, illetve betegsége miatt házi őrizetben tartották. A párt segítségével jutott Csehszlovákiába, ahol Beregszászon az állami magyar nyelvű iskolában kapott állást. Itt kezdte újra a kényszerűen abbahagyott szervezőmunkát. Jó Barát címen gyermeklapot szerkesztett, magyar olvasókönyvet írt. Kommunista szellemű pedagógiai lapot is indított, Új Korszak címen. Ennek főmunkatársa llku Pál lett. A nacionalista cseh erők fellépésére, támadására nyugdíjba helyezték. Amikor a Horthy-féle „országgyarapítás" Beregszászra is kiterjedt, Czabán Samunak a magyar fasiszta különítményesek üldözését is el kellett szenvednie. A zaklatások vezettek el halálához. 1942. december 16-án halt meg. Sírja Nagyszöllősön (Vinogradov) van. }. Az életrajz összeállításához Bihari Mór fentebb idézett tanulmányain kívül Czabán Samunak a fegyelmi iratok között található minősítő táblázatát és szolgálati bizonyítványait használtuk föl. (BML Békés vm. Közig. Biz. ir. XI. 762/1913. alapsz.)