Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

I. BEVEZETŐ

A népoktatás helyzete és a szocialista tanítómozgalom Az 1868. évi népoktatási törvénnyel megszervezett magyarországi elemi iskolai oktatás - a korszerű elindulás sikerei után - a századfordulón súlyosan elmaradott volt. A kormányt a népoktatás elsősorban a magyarosító politika miatt érdekelte. Ettől vezettetve kezdődött meg az állami iskolák létesítése nagyobb számban, lényegesen jobb feltételekkel mind tárgyi, mind pedig személyi tekintetben, mint az egyházi (felekezeti) iskolák. 190 y ben új tantervet és utasítást adott ki a minisztérium a népiskolák számára. Ez több tekintetben előremutató vonásokat hordozott, megvalósítása azonban elsikkadt/

1 Rosszul felszerelt, gyakran egészségtelen iskolák, gyengén fizetett tanítók, alacsony színvonalú oktatás, nacionalista nevelés - így foglalható össze az általános helyzetkép. Néhány Békés megyei adat is bizonyítja mindezt. 1895- tavaszán 24 oklevél nélküli (ebből rí teljesen képzetlen) tanító működött az akkori Békés megyében/ Ugyanebben az évben 229 iskolát talált túlnépesnek, illetve túlzsúfoltnak a tanfelügyelő. Nagyszénáson a gróf Károlyi Gyula örökösei által fenntartott uradalmi iskolában 54 négyzetméteren 140 gyereket, a belterületen levő evangélikus egyházi iskolában ioj négyzetméteren 164 gyereket helyeztek el.

6 Bár a minisztérium új iskolák építésére kötelezte az egyházakat, községeket, uradalmakat, 190 y ban a megyében még mindig 18 iskola mutatott katasztrofális túlzsúfoltságot, főleg a tanyai iskolák, ahol nem egy esetben 130-nál is több gyerek volt egyetlen tanteremben? 1909-ben többek között Gyomán, Szeghalmon, Békéscsabán, Gerendáson, Szentetornyán talált a vizsgálat százon felüli tanulót egy tanteremben? Ilyen körülmények között, különösen az osztatlan iskolákban, nagyon nehéz dolguk volt a tanítóknak. A népiskolák széttagoltsága, a sokféle tankönyv, sokféle irányítás kitűnik abból is, hogy 1911 végén az akkori Békés megyében működő 265 elemi iskola (összesen 50T tanteremmel és 501 tanítóval) pedagógus-gárdája így oszlott meg? állami tanító 104 községi tanító 45 róm. kat. egyházi tanító 86 ág. ev. egyházi tanító 110 ref. egyházi tanító 107 izr. egyházi tanító 21 görögkeleti egyházi tanító 8 unitárius egyházi tanító I uradalmi (magán) tanító 19 Csak tizenkét évvel későbbi adataink vannak az. elemi iskolákba járó gyermeksereg arányáról. Ekkor a megyében 6500 tanuló járt állami iskolába és közel 22 ezer az egyházi, községi és uradalmi iskolákba. Még ekkor is 12 iskolában volt nyolcvanon felüli tanulólétszám egy-egy tanteremben. A megye akkori 220 iskolája zömmel 1-3 tanerős „kisiskola" volt. (A 220-ból 122 egy tanerős, 30 két tanerős, 14 három tanerős. 4. Köte Sándor: A magyarországi munkásmozgalom népoktatási törekvései a népoktatás alapkérdéseinek tükrében. = Pedagógiai Szemle, 1962. 2. sz. 163-165. 5. BML Békés vm. Közig. Biz. ir. 479/1895. 6. BML Békés vm. Közig. Biz. ir. 479/1895. 7. BML Békés vm. Közig. Biz. ir. III. 137/1903. 8. BML Békés vm. Közig. Biz. ir. III. 3854/1909. 9. BML Békés vm. Közig. Biz. ir. Kigyűjtött munkásmozg. ir. XIV. 340/1912. alapsz. (Tanfelügyelői havi jelentések.) IO