Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

IV. 1929—1939.

helyzet következtében Békéscsaba megyei városban ís a munkanélküliség oly óriási mérveket öltött, hogy ennek enyhítésére a város részéről már megindított és folyamatban levő akció korántsem elegendő... a rettentő nyomor enyhítése céljából lehetőleg a munka és kereseti alkalmak megteremtésével törvényhozási úton is sürgősen intézkedni méltóztassék." A polgármester felterjesztésében elfogadja a munkásság követelésének a 48 órás munkahétre, a munkanélküli segélyre, a közmunkák megindítására, a kartellek megrendszabályozására vonatkozó pontjait s indoklásul jelenti a csabai munkanélküliek statisztikáját: Földmunkások 4500 Építőmunkások 550 Élelmezési (malmok, pék, hentes, mészáros) 150 Vasmunkások 210 Cipész, csizmadia 180 Textilmunkások 400 Famunkások 182 Szobafestők és mázolok 63 Magánalkalmazottak 8 Kereskedelmi alkalmazott 8 A felterjesztésre, - az iratok tanúsága szerint, - a miniszter még választ sem adott. Nem érdekelte a 6151 békéscsabai munkás sorsa, az éhező asszonyok és gyermekek nyomora. (BML Békéscsaba város polgármestere ir. 705/1930. alapszám, 14508/1929. ikt. sz.) 67. 1928. március 20. A rendőrség nem javasolja az alispánnak az erzsébethelyi földmunkáscsoport újbóli működésének engedélyezését Méltóságos Alispán Úr! A fentnevezett helyi csoport működésének újbóli engedélyezését nem véleményezem. A helyi csoport működésének engedélyezési ügyében a communismus idejében is szerepet vivő Fehér János fáradozik. A munkás, paraszt, katona tanácsban a communismus alatt túlnyomó többségben a földmunkások voltak, az övéké volt a döntő szó! Az ezen időben szerepelt egyének képezik ma is a szervezett földmunkások zömét s ezek, ha ma kimondottan nem is tömörülnek a kommunista zászló körül, valamennyien szóvivői a sociál-demokrata párt baloldali túlzó frakciójának! Ezen körülmény folytán a gazdasági érdekek védelmezése céljából alakulandó helyi csoport nem lesz más, mint a sociál-demokrata párt politikai céljainak propagálója és végrehajtó szerve! Hogy a gazdasági célból tömörített szakszervezetek fő célja, a sociál-demokrata párt politikájának fő fészkei, az egyébként nyílt titok, a helybeli helyi csoportok feloszlatása alkalmával a parlamentben, a „Népszavá"-ban megjelent cikkekben a párt nemzetgyűlési képviselői Ís kijelentették s valósággal nevetségesnek bélyegezték meg, hogy a Belügyminiszter Űr a szakszervezetek politizálását tilalmazza. Arról is meggyőződtem, hogy a helyi csoportok (szakszervezetek) nem sociál-demokrata felfogású, hanem más politikai párthoz tartozó egyéneket nem engednek be tagjaik soraiba. Nem tartom megengedhetőnek a gazdasági szervezkedés leple alatt a politikai szervezkedést már azért sem, mert így gyengébb ítélőképességű és kevésbé önálló felfogású egyéneket a gazdasági szervezkedés ürügye alatt a politikai párthoz való csat-