Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

IV. 1929—1939.

lakozásra kényszerítenek. S hâ a helyi csoport működése engedélyezve lenne, nem azt propagálnák, hogy a helyi csoport tagjai közé be „lehet" lépni, hanem azt, hogy be „kell" lépni, mert azt a hatóság is így rendeltel A földmunkásoknak ily módon a helyi csoportba való, részben önakaratból, részben bekényszerítés folytán történő tömörítése őket a pártpolitika vak eszközévé tenné és a központi pártvezetőség által könnyű szerrel lennének bevonhatók a politikai célból elrendelt mozgalmakba. Ennek megakadályozása mezőgazdasági szempontból különösen fontos s ez egyaránt érinti a munkaadó és a mezőgazdasági munkásság érdekeit is! Ezen felfogásomat helyesnek tartja és osztja a Békéscsaba környéki gazdálkodók összessége is s ezért a helyi csoport működésének megengedését ez idő szerint nyugodt lelkiismerettel nem javasolhatom. Békéscsaba, 1928. évi március hó 20-án a rendőrkapitányság vezetője: Jánossy Gyula m. kir. rendőrfőtanácsos i oldalas, géppel Irt, tisztázat. BML Békés vármegye alispánja iratai 600/1931. alapszám, 7627/1928. ikt. »z. Az Országos Földmunkás Szövetség 2. számú erzsébethelyi csoportja - a békéscsabai 1. számú csoporttal egyidőben - az 1921. év végén alakult meg. 1924-ben az alispán felfüggesztette működését s ettől kezdve hiába kérelmezték éveken át az újbóli engedélyt. A nagybirtokosokat tömörítő Békés vármegyei Gazdasági Egyesület átiratban kérte a rendőrséget, hogy ne javasolja az engedély megadását, mert „félős a helyi csoportnak a sociál-demokrata párt túlzó propagandájába való bedülése, ami természetesen csak veszedelmet jelentene a mezőgazdasági fontos érdekekre..." Hiába kérelmezte Fehér János 54 társa nevében is, hogy újból működhessen csoportjak, az alispán a főispánnal egyetértőleg 1932. július 25-én végleg elutasította kérelmüket azzal, hogy azok az okok, amelyek annakidején a felfüggesztést szükségessé tették, változatlanul fennállanak. (BML Békés vármegye alispánja ir. 600/1931. alapszám 14.766/1932. ikt. sz.) (A Békés megyei földmunkás és szegényparaszt szervezetekkel - így a békéscsabaiakkal is - részletesen foglalkozik Vitágh Ferenc: A Békés megyei szegényparasztság és a munkásság helyzete, küzdelme az ellenforradalmi korszakban 1919-1933. i.m. 149-170.) 68. 2930. január 30. A rendőrség jelentése a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége békéscsabai I. sz. csoportjának gyűlésengedélye ügyében Méltóságos Főispán Ür! A kérelmet további rendelkezés megadása céljából tisztelettel felterjesztem. Egyben jelentem, hogy ezen helyi csoport megalakulását még 1922. és 1923-ban kérelmezte. Ezen ügy 1924-ben érkezett vissza a Belügyminisztériumból az alispán úrhoz, ahol 7533/1924. ikt. szám alatt nyert iktatást. - Az alakulás ügyében az Alispán út 14853/1924. ikt. sz. alatt hozott megtagadó véghatározatot, amelyet a kérvényezőkmegfellebbeztek