Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

V. 1939—1944.

1947. június 19. Visszatekintő jelentés az M KP békéscsabai szervezetének 1944. október 8-i megalakulásáról l Békéscsaba a fasiszta iga alól 1944. október 6-án örökké emlékezetes napon szabadult fel. Ez a nap péntek volt. Másnap már a szabad mozgási lehetőség következtében a volt politikai internáltak és néhány munkásmozgalomból ismert elvtárs kora reggeltől járták egymást és estére a Trefort utcai Munkás Otthonban értekezletre jöttek össze. Az értekezleten mintegy 35-en vettek részt, jelen voltak: a szoc.dcm. volt vezetőségi tagok egyrésze, szakszervezeti munkások, néhány földmunkás és a volt internáltak. A megbeszélés tárgya: az 1944. április 3-án megszűnt politikai és szakszervezeti élet felújítása és tovább vitele. Méginkább az, hogy kommunista vagy szociáldemokrata pártot alakítsunk. Baloldaliak voltunk túlsúlyban. Néhány hozzászólás után úgy döntöttünk, hogy nem akarjuk a Weimari Németország két munkáspártjának egymás elleni harcát folytatni, és csak kommunista pártot alakítunk. A hidat felégettük utánunk, nincs balanszírozás senki számára: ez volt a jelszó. Másnap, vasárnap délután 2-re nagy alakuló gyűlést hívtunk egybe. Az agitációt kerületek szerint beosztottuk magunknak, a jelenlevő elvtársak vállalkoztak. Egész vasárnap délelőtt agitáltunk, mert hisz az emberek még meg voltak dermedve, nem tudták mit lehet és mit nem lehet csinálni. Hisz olyanok is akadtak az orosz-német háború ideje alatt, hogy kérték, a nevüket töröljék, de úgy ki a könyvekből (tagságból), hogy nyoma se maradjon. Ilyen előzmények után mi is idegesen vártuk a délutánt. A gyűlés a viszonyokhoz képest nagyon jól sikerült, összejött 1160 és még néhány ember (jómagam olvastam meg a gyűlés után, a kapun másképpen nem lehetett kimenni) nagyobb részt földmunkások. Az azelőtti gyűléseken jó ha megjelentek néhány százan, még később 30-70 között, jól dolgozott a rendőrség, meg voltak az emberek félemlítve. A gyűlés napirendi pontjai: I. Üdvözlet a felszabadító Vörös Hadseregnek. II. MKP helyi csoportjának megalakulása. III. új vezetőség választás és megemlékezés a békéscsabai internált elvtársakról. Több, javarészt idősebb elvtársak beszéltek a gyűlés résztvevőihez. BotyánszkiNyilas-Kiszely stb. a megválasztott vezetőség, amit a gyűlés el is fogadott, következők voltak: Nyilas András, Kiszely, Gálik, Dobroczki Gy., Kolarovszki J., BotyánszH, Weisz L.-né, Mázán M., Zsilák György és Blahut János. Gvűlés után rövid vezetőségi ülés, amelyen döntöttünk, hogy a városházára tesszük át üléseinket. Hétfőtől kezdve minden nap együtt voltunk, úgyis mint párt, de úgyis mint a község ideielenes képviselőtagjai, akik mindennapos üléseket tartottunk, részben a városra háruló feladatok, a harcoló orosz csapatokkal kapcsolatban (szállásolás, útak karbantartása, a németek hétszer voltak bombázni, vasút építése stb.). Nemsokára Debrecenből hazajöttek Szobek és Filipinyi elvtársak, akikkel nagy nyereséget ért el a pártunk. Mindjárt jobban működtünk. Én átadtam Filipinyi elvtársnak a népőrség parancsnokságát, mert ő mint katonaviselt ember tökéletesen összefogta, - Szobek elvtárs meg átvette a párt irányítását. Az igaz, még a régi nyomdokokon haladva, de szerveztünk, agitáltunk, gyűléseket tar-