Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

V. 1939—1944.

tottunk mindenfele. Megalakítottuk a szakcsoportokat stb. Pár hétre Békéscsabára érkezett Vass Zoltán elvtárs. Nagy értekezletet tartott (inkább gyűlésnek beillett) a városháza nagy tanácstermében és irányt mutatott mindnyájunk számára, mely az út, amelyen a demokratikus felszabadult Magyarországnak haladni kell. Nekünk még november végefelé Szegedre kellett menni az oda már megérkezett Révai, Farkas stb. elvuusakkal a kapcsolatot felvenni, és a párt irányelveit átvenni. Szobek, Blahut és Zsilák mentünk Orosháza, Hódmezővásárhely, Makón keresztül Szegedre motorral, autón állva kapaszkodva és Makótól gyalog, komisz hideg út volt, de nem számított, fűtött a lelkesedés. Ott azonban alaposan lehűltünk. Koalíció újból, az Összes pártokat feléleszteni, szigorú tagság-rostálás (először bennünket is kikérdeztek) úgy, hogy az első napokban felvett kétezer tagot (három nap alatt kétezren jelentkeztek, amit mi is abbahagytunk, mert nem megbízható elemek is jelentkeztek) leszűkítettük előbb kétszá/ra. majd ötvenre. Ez rossz kihatással volt későbbre, amikor már lehetett felvenni. . . Blahut János s. k. Kétoldalas gépelt másolat, valószínűleg az eredeti kézzel irt fogalmazványról MSZMP Békés megyei Biz. Arch. Blahut-gyűjtemény. A szovjet csapatok felszabadító hadműveletei után nemcsak Békéscsabán, de a környező városokban és községekben is a kommunisták hallatták először hangjukat. A vidék munkásmozgalmának újjászervezői — minden központi irányítás nélkül, jórészt egymástól is függetlenül — abban a kérdésben is csaknem egységesen foglaltak állást, hogy a megszervezendő új párt kommunista párt legyen. A békéscsabai szervezet újjáalakulásának körülményeiről és kezdeti tevékenységéről fontos adatokat közöl a békéscsabai pártszervezet 1944. november 5-én keltezett, október havi jelentése az MKP Központi Bizottságához. (Közölve: Felszabadulás, 1944. szeptember 26..-1945. április 4. Dokumentumok. Bp. 1955. 146-147.) Az itt közölt dokumentum az eddig ismerteket sok lényeges adattal egészíti ki. (Lásd még: Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története 1944-1960. Békéscsaba, 1961., valamint G. Vass István: Békéscsaba a felszabod'tlástól a fordulat évéig. Tanulmányok Békéscsaba történetéből i. m. 349—365.) 107. 1944. október 9, Részlet a békéscsabai Ideiglenes Vezetőtanács alakulási jegyzőkönyvéhői Jegyzőkönyv Készült 1944. október hó 9-én a városi ideiglenes vezetőtanács megalakuló gyűléséről. A város dolgozó munkássága, iparosság, kereskedők, parasztság és dolgozó értelmiség képviselői megjelentek és a városi vezetőtanács felállítását, illetve megalakítását határozták el. A megjelentek a városi vezetőtanács elnökévé egyhangúlag Kiszely András elvtársat választották meg, helyettesül pedig Nyilas András elvtársat jelölték, aki azonban elfoglaltságára és a város vezetéséhez szükséges szakértelem hiányába