Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 11. Az 1836. évi úrbéri törvénycikkek - a) Az 1836. évi IV. tc. a jobbágyok költözködéséről - b) Az 1836. évi V. tc. a jobbágytelki állományról - c) Az 1836. évi VI. tc. „azokról, melyek a telek haszonvételén felül a jobbágyok hasznai közé tartoznak” - d) Az 1836. évi VII. tc. a jobbágyi tartozásról

11. Az 1836. évi úrbéri törvénycikkek Az 1832-36. évi országgyűlésen alkotott hét úrbéri törvénycikk a jobbágyok sorsán, anyagi és jogi helyzetén kívánt segíteni. A törvény jószándéka azonban szemben találta magát a földesurak önkényével, és vajmi keveset segíthetett a jobbágytömegek sanyarú helyzetén. a) Az 1836. évi TV. törvénycikk a jobbágyok költözködéséről „1. §• Akármely költözni akaró nemcsak minden úri és köztartozásaira, de magányos adósságaira nézve is eleget tenni köteleztetik. - 2. §. Minden költözendő saját földesurától elbocsátó és az alispántól vagy illető szolgabírótól ingyen adandó útilevelet szerezzen ..." A törvénycikk felsorolja a telkes jobbágyok és úrbéri zsellérek elmozdításának okait is.

30 b) Az 1836. évi V. törvénycikk a jobbágytelki állományról „1. §. A bekő egy egész telki állomány.. . mindenütt egy holdban határoztatik meg, a külső tartozmányok pedig állani fognak: Békés vármegye: Három osztályrend: 1; rendű osztályban 34 hold, 2. rendű osztályban 36 hold, 3. rendű osztályban 38 hold szántóföldben. A rétekre nézve: Minden osztály eránti különbség nélkül 22 kaszáló rétben." Egy kaszáló olyan terület, amennyit egy ember egy nap alatt levág. ,,1. §. Ha a földesúr szüksége vagy könnyebbsége úgy kívánván, úrbéri helyekben külső és belső tartozmányokat akarnak felcserélni, ez nékie egy tökéletes annyit érőnek természetben való megadása s az épületekre és javításra nézve teljes kielégítés mellett úrbéri úton szabad legyen."

31 c) Az 1836. évi VI. törvénycikk „azokról, melyek, a telek haszonvételén felül a jobbágyok hasznai közé tartoznak" „2. §. Minden jobbágyközség ... a hely fekvése és kiterjedéséhez képest egy vagy több házakban bort mérethet, akár volt ezelőtt annak használásában, akár nem, - ha saját szőlőhegye (szőlőskertje) van, Szent Mihály napjától fogva Szent György-napig, ha pedig szőlőhegye nincs, Szent Mihály napjától csak karácson napjáig... A jobbágyoknak... megengedtetik, hogy törkölyből, gyümölcsből, borból, borseprőből és minden földi termesztményekből, egyedül csak a gabona kivételével,... akár saját szükségökre, akár akónkénti kereskedésre pálinkát főzhessenek, sat azonban kímérniek szabad nem lészen ... A pálinkakazányoktól vagy üstöktől mindenki, aki azokkal él, nem tekintve a kiégett mennyiséget, 2 forintot fog az uraságnak esztendőnként fizetni." A 3. §-ban a jobbágyi legelőről, annak a földesúrétól való elkülönözéséről, a 4.-ben a faizásról, az 5.-ben a nádlási haszonvételről, a 6.-ban a mészárszéki jussról, & 7.-ben a boltnyitásról van szó. - „8. §. Az előszámlált úrbéri haszonvételeken felül a jobbágyok sem a vadászat, halászat és madarászat jussait elfoglalási (elkobzási) büntetés alatt, sem kiváltság nélkül a vásár-, piac-, vám- és révbeli jussokat nem gyakorolhatják."

32 d) Az 1836. évi VII. törvénycikk a jobbágyi tartozásról „1. §. Minden jobbágy vagy úrbéri zsellér, ki tulajdon külön házzal bír, esztendei bér fejében egy forintot.. . fizetni fog földesurának. - 2. §. Kivévén a belső telki illetőséget s a telekhez tartozó réteket, minden egyéb föld terméséből köteles a jobbágy földesurának kilencedet természetben adni, hacsak ennek annyit érőben megváltása eddig nem divatozott... - 3. § ... A bortermésből szinte kilenced .. . illeti 101