Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 11. Az 1836. évi úrbéri törvénycikkek - e) Az orosházi zsellérek úrbéri szántóföldet követelnek

a földesurat... - 4. §. A méhrajoktól, bárányoktól és gödéktől (gödölyéktől), úgyszintén aprómajorságban (baromfiakban) és tojásokban egyes jobbágyok által, valamint borjúkban több jobbágyok által tett eddigi adózások, úgy nemkülönben a vaj kiszolgáltatása is a jövendőre megszüntetnek." A robotra vonatkozólag lényegében érvényben maradnak az 1771-72. évi urbárium intézkedései. - A jobbágy továbbra is köteles a kártékony vadak ellen háromnapi vadászatbéli szolgálatra. „7. §. Eltöröltetvén jövendőre a hosszú fuvar, helyette egy egésztelkes jobbágy két marhával két napig... (fog) a szántáson kívül szokott gazdasági munkákat tenni..." - 8. §.: Az urasági erdőben való faizásért az egésztelkes jobbágy egy pozsonyi mértékű ölfát tartozik összevágni és behordani. A házas zsellér egy félölet vág össze Az úrbéri nádlás hasznáért az egésztelkes jobbágy 40 kéve nádat vág le és hord össze, a zsellér pedig 20 kévét vág.

33 Az 1836. évi VIII. te. az úrbéri kötésekről, a IX. te. a községeknek belső igazgatásáról, a X. te. pedig a földesúri törvényhatóságról és az úrbéri perről szól. e) Az orosházi zsellérek úrbéri szántóföldet követelnek Egyes orosházi zsellérek félreértvén az 1836. évi VI. tc-nek a legelőjárandóság kiadására vonatkozó 3. szakaszát, a legelővel egyenlő nagyságú úrbéri szántóföld kiadását is követelték, és ezzel Orosházán valóságos zendülést idéztek elő. A megyei bűnfenyítő törvényszék 1838. május 17-Í ülésén Lengyel Márton vármegyei ügyész vádat emelt Krausz Pál és 15 társa ellen, mint akik a törvényt félremagyarázva, a népet fellázították, továbbá Horváth György és 235 társa ellen, mint akik úrbéri kötelességüket teljességgel megtagadták. A vádirat szerint ,.az orosházi házas zsellérek... az 1836. évi VI. te. 3. szakaszában foglalt azon kitételt, hogy ti. 8 úrbéri zselléreknek egy egész telki járandóság (ti. legelő) fog kiadattatni, azon értelemben vévén, hogy az a szántóföldekre is (ki)teriesztetik, ezen balmagyarázat oly nyughatatlankodásba, zavarodásba hozta azokat, hogy némelyek vezérlése alatt minden rend felbontatott, a jobbágyi kötelesség, engedelmeskedés lábbal tiportatott. Innen következett a roboti szolgálatnak megtagadása, a pálétáknak (robotkiírási céduláknak) az uradalmi inspektor szobájába annak lábai eleibe és a helységházánál való lehányása, ... mely zűrzavar, nyughatatlanság, ellenszegülés mindinkább nevekedvén, minekutána azok (a zsellérek) sem a járásbeli, sem az uradalmi tisztség által el nem vonattathattak," a megye kiküldöttei igyekeztek a helységházánál megjelent népnek a törvény értelmét megmagyarázni. Krausz Pál (azonban) a kezében lévő úrbéri könyvből a mondott törvény szakaszát felolvasván, vakmerően azt... állította, hogy ők nem tartoznak robotra menni, és nem is mennek, akármi is történik velük. Ezt az állítást és kinyilatkoztatást a zsellérek is nagyobb lármával helyesítvén .. . Hogy az ellenszegülésnek más veszedelmesebb szüleménye ne következzen, jónak ... látta a küldöttség a megnevezetteknek bézárattatásukat elrendelni, melynek megtörténtével nemes Zalay Ferenc tűzbe lobbantatván,... fenyegetve azon szavakat, hogy »társaiknak bézárattatásuk és kívánságjuk megtagadása rossz következést, sőt zenebonát szülhetnek« bosszúsan kiejteni vakmerősködött. . . (Ekkor) a zsellérek nagy csapatja a bézáratottak kiboesájtását nyakasán sürgette, és nyilván kijelentette, hogy onnan mindaddig el nem távozik, mig a foglyaik el nem bocsájtatnak és a szántóföldek kiadattatása kívánságától csak a ikirály szavaira, akihez menni szándékoznak is, állanak el." A kiküldöttség végül is a foglyokat szabadon bocsátotta, mire a tömeg szétoszlott. Azonban Krausz Pál többedmagával lármásan ismét visszatért a helységházához, mire a kiküldöttek a bátorságra ügyelő biztossal, .(csendbiztossal) a megye 102