Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 5. Kertészközségek - b) A kígyósi dohánykertészek telepítése (1814)

űzésért gazdálkodik, felesebb kontribuciót (adót) fizetünk, terheket viselünk és katonát is adunk őfelségének."

15 b) A kígyóst dohánykertészek telepítése (1814) Wenckheim József Kígyós-puszta egy részét 1814-ben 100 jobbadán Csongrád vidéki dohány kertésznek 40 évre bérbe adta. Az 1814. szeptember 1-én aláírt szerződés 13 pontból állott. „Alább írt mai napon az alább írt és mások nevében is megbízott személyeknek a Kígyósi-pusztának egy darab részit, nevezetesen 3500 jugerumokat (holdakat) 1100 LJ-ölével számítván árendába adok és adtam a következő módon és feltételek alatt, úm. 1. Azon 3500 jugerumokból 500 jugerum dohánytermesztésre alkalmatos helyen kiszakasztódik, és az per 5 jug. (öt holdjával) 100 részekre felosztódik. Ezen 500 jugerumoktól, melyeknek árendája az ezen esztendő Szent Mihály napjától (vagyis 1814. szeptember 29-től) 40 egymás után való esztendőkre terjesztetik, tartoznak az árendátorok (bérlők) esztendőnként jó, alkalmatos, szálas és bálába becsinált ötszázhuszonöt, azaz 525 mázsa dohányt adni, és azt Békésre a méltóságos uradalom depositoriumába (raktárába) szállítani. 2. Az azon felül lévő 3000 jugerumoktól, melyekből legalább ezer mindenkor vagy legelőnek, vagy kaszálónak fog maradni, tartoznak átaljában 3 Ft-ot és így ín summa (összesen) kilencezer, azaz 9000 Ft-okat esztendőnként füzetní a helybeli tiszttartóság kezeibe... Ezen 3000 jugerumokra kötött öt esztendők eltelvén, az árendátoroknak más idegenek fölött elsősége lészen, ... (épp)úgy elsőségek lészen az uradalom béres legelője, részes kaszálása, szántása vagy gabonanyomtatásában is. 3. ... Az árenda vége közelgetvén, tartozik mind a két rész egyik a másikat szándékáról esztendővel előre tudósítani. 4. Az uradalom szándékozván az udvarház melyékiben egy kápolnácskát építeni, az abbéit építésben az árendátorok az uradalmat kézi és szekeres munkával segíteni fogják. 5 Az árendátorok közül fogja egy az uradalmi italokat illendő áron' és az uraságnál szokott jutalom mellett mérni. Lakadalmakra vagy temetésekre abroncs alatt jutalmasabb (jutányosabb) áron, mint a korcsmaár fognak alkalmatos italt kapni, mely szerint idegen italoknak az pusztába való behozása egyáltaljában tilalmaztatik. - Magok szükségére azonban, míg az uraság rendes mészárszéket nem épít, szükséges húsokat vághatnak. - Illendő árenda mellett egy szárazmalmot egy kőre építhetnek, de többet nem, mivel az uradalom maga is szándékozik ilyeneket építeni a majorháznál, és közelebb vízimalmok is vágynak. 6. Az árendás foldjökön leendő vadászat és madarászat mértékletesen megengedtetik, csakhogy az uradalomról se felejtkezzenek el. 7. Az innen 3 órányira lévő székudvari rétemben 8 vagy annyi ezer, amennyi telik, kéve nádak vágása megengedtetik ingyen, jövőre nézve pedig a vidékben elég .iád lévén, arról magok gondoskodjanak. 8. Az árendát az egyik helybéli tiszt inkassálhatja (beszedheti) ugyan, de mivel az egyik (dohánykertész) a másikért kezes, annak (ti. a tisztnek) tartoznak nyomós segítségül lenni, és úgy az exekúciót (végrehajtást) elkerülni igyekezni, mert az uraság az árendátorokat restanciához (hátralékhoz) szoktatni éppen nem akarja. 9. Az uraság ezen allodiális (majorsági, tehát nem úrbéri) pusztában semmi transennát (átmenő katonaságot), vagy forspontozást (előfogatozást), vagy idegen bíróságot nem enged, lévén helyben tisztsége, úriszéke és közös jus gládiuma (pallosjoga). 10. Magok között választhatnak egy pusztagazdát, aki közös árendás dolgaikat 4* 51