Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 5. Kertészközségek - c) A Bittó-kovácsházi (a mai mezőkovácsházi) kertészség (1814)

folytathassa, és ügyes-bajos áltapotjaikat az uradalom vagy tisztsége eleibe terjeszt­hesse. 11. A határokra, úgy (valamint) az uradalom minden vagyona bátorságára (biz­tonságára) ügyelni, úgy az ártalmas vadak kiirtásában is segítségül lenni tartoznak. 12. Az árendába belépéskor vagy az illető vármegye tisztviselőitől, vagy az előbbení árendáns (bérbeadó) uraságtól tartoznak dimissianálist (elbocsátólevelet) mutatni arról, hogy élőbbeni lakások helyén senkinek nem tartoznak. 13. Hogyha a dohányosokat olyan valami közönséges szerencsétlenség érné, úm. késői jég vagy késői fagy, úgyhogy azt többet sem új plántálással (ültetéssel), sem gond­viseléssel éppen meg nem oldhatnák, azon rendkívül való esetekben az 500 jugemmok­tól stipulált (kikötött) dohánymennyiségeket azok, akiket a kár ért, azon árnak fele mennyiségével, amilyenen azon esztendői dohánytermésnek mázsája a szegedi do­hányabaldóba (dohánybeváltóban) 16 kelni fog, megválthatják. Ezen előrebocsátott feltételeket az árendátorok szentül teljesíteni tartoznak, el­lenkező esetben az uradalomnak a kontraktustól elállani teljes szabadságába marad, sőt hátramaradását és kárát az árendátorok vagyonából meg is térítheti." 17 c} A Bittó-kovácsbázi (a mai mezőkovácsházi) kertészség (1814) i8 Egyes bérlők, hogy az általuk bérelt pusztára telepített kertészek nagymérvű ki­zsákmányolását elleplezzék, alattomban telepítettek dohánykertészséget, és a kertészek­kel kötött szerződést nem mutatták be a megyének. Csanád megye rendéi, értesülvén arról, hogy a Kovácsházi-puszta Bittó Imre bérelte részén dohánykertészek telepedtek le, a megye augusztus 4-i közgyűlésén Tarnay Mihály szolgabírót és esküdtjét kiküldték, hogy vizsgálják meg az ott „megtelepedett kertészeknek honnand lett származásokat, és micsoda egyezés mellett lett megtelepedéseket". A szolgabíró november 22-én kelt jelenteié szerint: „Ezen újonnand »szállíttatott (telepített) kertészek, akik ott állandó lakásokat vet­ték, és dikáltatván (adó alá összeírattatván) is, mindössze 66 külön famíliát tesznek, rész szerént többnyire ezen nemes vármegyének Battonya, Tornya, Makó és Földeák helységeibül és Kóvácsházárul az előbbeni helyrül elköltözködött kertészségbül, rész szerént szomszédos nemes Csongrád, Békés és Arad vármegyékbül származtak, akik is befogadtatások alkalmatosságával - kivévén a tornyaiakat, akik még házaikat mind­ekkoráig el nem adhatván, és tartozásaikat egészlen ki nem fizetvén, az földesuraságtul elbocsájtólevelet nem nyertek. .. - jámbor magok viseletekrül bizonyítóleveleiket elő­mutatták. Továbbá tapasztaltuk azt is, hogy ezen megtelepedett kertészségnek elöljárói is vágynak, jelesen bicajok és Tornyárul odaköltözködött egy kántorjok, akit egyszersmind nótáriusi szolgálatra alkalmaztatni akarnak. Csináltattak egy pecsétet is, melyet tőlök elvévén, és azzal való élestül a tekintetes, nemes vármegyének további rendeléséig őket eltiltván, azt a tekintetes, nemes vármegyének beadjuk. Végtére az egyezségnek megtudására előkívántuk a kontraktusokat, melyet a bírá­itok előadván, abbul kivettük, hogy ezen kertészség egy jugerumtul 3 Ft fizetés mellett 6 esztendőre árendálta ki azon pusztarészt, melyből mindegyik kertész egyformán bír 27 jugerumot, és így mindöszve bírnak 1782 jugerumokat. De ezen produkált originális kontraktust (előmutatott eredeti szerződést), melyet mi a tekintetes, nemes vármegyé­nek jelentésünk mellett beadni akartunk, a nevezett tiszttartó azon ravaszság mellett, hogy annak mását írni kívánná, s avégett elkért volna, többé visszaadni nem akarta, azt adván feleletül, hogy a principálisa (gazdája) a kontraktusnak a tekintetes, nemes vármegyére való beadásátul őtet keményen eltiltotta." 19 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom