Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXV. KÖZEGÉSZSÉGÜGY - 4. Betegségek, járványok - c) A veszettség

c) A veszettség A veszett kutyák marása halálos veszedelmet jelentett emberre, állatra egyaránt. A hatóságok két irányban igyeke2tek segíteni. Többször is megújították az elszaporodott kutyák irtására vonatkozó rendeleteket, és a veszett kutya által megharapott ember sebének kezelésére és veszettség gyógyítására orvosi utasításokat adtak ki. A felesleges ebek irtása Hueber páter 1743-ban azt írja, hogy Magyargyula főutcáján éjszaka szállására menet nagy falka kutya támadta meg, s csak nagy nehezen tudott előlük elmenekülni.

7Tomcsányi Kristóf békési főszolgabíró 1805. november 30-Í kurrensében megállapította: „Ritka háznál hogy három s négy komondorkutyák ne volnának.,.. Ha még e héten a (felesleges) kutyák el nem emésztetnek, azoknak agyonlövetésére jó alkalmatos puskásembert rendeljenek, azt a közönséges (köz-)költségből puskaporral, seréttel provideálják (lássák el), és őtet oktassák, hogy juh gyapjával töltse fegyverét... Az agyonlövettetett ebeket pedig cigánygyermekekkel valamely érpartra vontassák ki, de korántsem a Fekete-Körös partjaira, ahonnan minden ember iszik."

73 Ezzel a kérdéssel a megye 1815. január 24-i közgyűlése ís foglalkozott: „Mindenütt az egész megyében, de főképpen Gyulán annyira megszaporíttatott a haszontalan sok ebeknek száma, hogy némely utcákban miattok nappal sem lehet bátorsággal járni, és ebből a maga (ti. a kutya) legfélelmesebb nyavalyá(já)nak, mely a veszett állatok marásából származik, is ok és alkalmatosság nyújtatik."

74 A veszettség gyógyítása A főszolgabírói kurrensek útján minden helységbe eljutott az 1781. február 1-én Bécsben kiadott Tudósítás, mely 18 pontban ismerteti az általános tudnivalókat. Főbb pontjai: „13. Hogyha az ember valamely veszett kutyától vagy állattól (rókától vagy nyúltól) megharaptatik,... akkoron az a seb nemcsak azonnal időhalasztás nélkül az vizelettel kimosattassék, hanem azután többször is egymás után lágymeleg sósvízzel is, és az egy posztócskával jól bédörzsöltessék, hogy a seb jól vérezzen ... 14. Hogyha a seb a húsos részen vagyon, példának okáért lábikrán, a combon, a karnak vastag részén, s az valamennyire mély, tehát az akkoron valamely begyes és éles késsel köröskörül, valamennyire tart, annyira meg kell sértegetni,... Ezen sértegetés után mindenkor a sósvízzel is kell élni, hogy. -. több vér kifolyhasson. 15. Amidőn a seb ... nem igen mély,... avagy csak a bőr szakadott fel, ... avagy az ilyetén állatnak nyálátul megnedvesíttetett,... vagy valamely éles, hegyes késsel sűrűen a köppölözés módjára meg kell sértegetni, vagy pediglen azon ... részt meleg vassal annyira meg kell égetni, hogy azonnal egészlen hólyaggal elboríttassék, amely hólyag által azután ... a méreg is kihúzatik. 16. Ha ezen bölcs rendelések... azonnal helyesen observáltatnak (figyelembe vétetnek),... az azonnal előszólított borbély... az nagyobb szerencsétlenséget tőle az Isten segítségével elfordíthatja."

75 1781-ben jelent meg egy 8 pontos rendelet a borbélyok számára is a veszett kutyától megmart emberek gyógyításáról. Miután a borbély meggyőződött arról, hogy megmart ember sebét az előző rendelet szerint ellátták, „4. Tartozik a sebet vagy megkarcolt helyet a testen egészen a tövéig kőrösféregnek a porával behinteni és azután egy bolyagcsináló flastromot vagyis vesikátort reáragasztani, mely flastromnak olyannak kell lenni, hogy a sebet vagy karcolt testet mindenfelől egészen eltakarja ;,. 6. Ha az szerencsétlen személy fiatal és erős és veres, mindjárt eret vágjon rajta, és minden módon a beteget, amennyire lehet, vigasztalja."

76 356