Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXV. KÖZEGÉSZSÉGÜGY - 1. A megye egészségi helyzete a 18. század közepén - 2. Köztisztaság - d) Az utcák tisztasága

d) Az ágyak és ház(i) eszközök a faltul elmozdíttassanak, hogy ezek a penész és nedvesség által meg ne romoljanak, vagy ezek által az falnak száradása ne gátoltassék. e) Semmiféle eledelt az olyatén házakban ne tartsanak, mert azáltal nemcsak minden ízeket elvesztik, hanem azon fejül mérges tulajdonságot is vesznek (fel)."

6 d) Az utcák tisztasága hz utcák tisztán tartása érdekében a megye évről évre számos rendeletet adott ki nem sok eredménnyel. A kutak. „A kutak - írja kurrensében 1836. április 26-án Vidovich Ferenc békési főszolgabíró - úgy készíttetnek, hogy azok vagy az utcára kivitetnek, vagy a víz oda bocsájtatik, mely által nemcsak az utca piszkoltatik, az út elrontatik, a levegő is megrontatik. Sok házaktól, főleg ahol pálinkát főznek, a víz és moslék az utcára eresztetik."

7 A fedetlen kutak és vermek veszélyére Józsa István megyei orvos már 1784-ben felhívta a lakosság figyelmét: „A kávátlan kutakban, a bé nem fedett búzavermekben és más gödrökben nemcsak az haszonra lévő oktalan állatok, hanem kiváltképpen étszakánként az emberek is nyomorikká lehetnek, lettek is, sőt még élteket is veszthetik, vesztették is."

8 Gödrök, pocsolyák. Tessedik írja 1784-ben: „Itt a falunak közepén és a végén büdös sár, mocsár és tó vagyon."

9 A magyargyulai utcákon éktelenkedő gödrök és pocsolyák eltüntetésére a rendek az 1814. május 16-i közgyűlésen hozott határozatukkal szólították fel az elöljárókat: „Meghagyatik, hogy Gyula M(agyar)városában a főutcákban található sok gödröket és lapályos helyeket, melyek sáros időben nemcsak a bátran lehető fuvarozásnak akadályára, hanem a közönséges (köz-)egészségnek •eszedelmére is vágynak,... a szükséges helyeken ásandó árkokkal, töltésekkel, csatornákkal minél elébb igazíttassék meg."

10 Szemét. Mint Tessedik írja 1784-ben: „Az utcák keskenyek, egyenetlenek, nevezetlenek, szeméttel és ganéjjal teljesek."

11 - Paulovics ládányi tiszttartó 1799. május 29-én ezt írja az elöljáróknak: „Az elöljárók keményen tilalmazván, közhírül adják elsőbben a lakosoknak, hogy a ganéjt a közönséges utcákra 24 pálca büntetés alatt kihordatni ne merészeljék, sőt ahol már kihordva vágynak,... időhalasztás nélkül a helységen kívül hordattassék, bizonyossá tétetvén abba, hogy amely ház előtt az utcán Szent Mihály-nap (szeptember 29.) után ganéj fog találtatni, minden irgalom nélkül mások példájára megverődik."'

12 Szombathelyi József szeghalmi esküdt 1810. május 25-Í kurrensében ezt írta az elöljáróknak: „Kemény felelet terhe alatt meghagyom és parancsolom, hogy senki semmiféle szemetet, pernyét avagy dudvát vagy ganéjt a már megásott árokba hányni, annyival inkább hordani ne merészeljen, különben aki ebben tapasztaltatnék, az elsőbben a bejelentőnek avagy híradónak 15 krajcárokat fizessen, testi büntetésül pedig az engedetlenségért 25 pálcával büntettetik."

13 A lakosok a trágyától mindenáron szabadulni akartak. Vagy az utcára hányták ki, vagy a Körös-partra hordták, sőt éjszaka a vásári sátrak közé hordták,

14 csak éppen trágyázásra nem használták. Dögök. Az utcákon temetetlen dögök hevertek. Józsa István megyei orvos 1784. május 8-i körlevelében megbotránkozva állapítja meg „azon fertelmes rendetlenségeket, melyek által a dögöket, sőt még a veszett állatokat is nemcsak a mezőben, hanem az helységeknek közepette a leghevesebb napokban is temetetlenül hagyják."

15 Alig használt valamit a rendek 1794. november 24-i végzése is: „Az is tapasztaltatik, hogy némely házak előtt holmi dög, úm. kutya, macska, malac és baromfi talál347