Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXV. KÖZEGÉSZSÉGÜGY - 1. A megye egészségi helyzete a 18. század közepén - 2. Köztisztaság - c) Egészségügyi tennivalók árvíz után
parasztházakban, (ahol) katonákat szállásoltak be, legalább egy felnyitható ablak legyen. A megye azt felelte, hogy ezt Csabán, ahol hozzáértő mesterember nincs, kívánni nem lehet. 4 Több, mint egy fél évszázadra volt szükség, hogy a rendek a megye 1831. december 20-i közgyűlésén oly határozatot hozzanak, hogy „mindnyája szolgabíró uraknak meghagyatik, hogy minden e megyei asztalosokat és üvegeseket az ilyetén szárnyatlan ablakoknak készítésétől... hathatósan tiltsák el." 5 c) Egészségügyi tennivalók árvíz után A szolgabírák 1786-ban körlevélben közölték az elöljárókkal Józsa István megyei főorvos részletes orvosi utasítását az árvíz utáni teendőkre vonatkozólag: „Hogy a vízáradás, mely által a lakosok hajléki vagy vízzel megtelnek, vagy hajlékinak alja és falai általáznak, (és) az ó (oly) szomorú következéseire nézve felettébb félelmes nyomorúság légyen, régi tapasztalt dolog. Mert ugyanis - hogy a döghalálrul, mely ezen okból származni látszatott, emlékezetet ne tegyek - az alsó tagoknak hidegsége, erőtlensége, mozdulásra való tehetetlensége, ínszakadás, köszvény, vérnek romlása, hideglelések, rothasztó és vízibetegségek, melyekrül csak az utóbbi utazásommal is sokaknak panaszait hallottam, nem egyéb okokból . . . következnek." Mindezek megelőzésére a következő utasításokat adja: „1. A víznek elapadása után vagy egyébként is a nedves szobának alja és falai friss kút- vagy folyóvízzel azonnal, de mégis tiszta, szellős napon mosattassanak meg, h°gy így a 20 « büdösséget magában foglaló szurkos és zsíros nedvesség, úgy nemkülönben egyéb mocsok és penész, melyek által a falnak kiszáradása hátráltatik, letöröltessék ... 2. (Ahányszor) tehetségek lészen, oltott mésszel tiszta napon falaikat mázolják bé, mely is az ő tulajdon ereje által mind az nedvességet, mind a büdösséget magába vonssza. 3. Minden estve egynehány kosár száraz homokot szobáiknak alján terítsenek el, mely reggel kivitetvén, és az napon megszáríttatván, a következendő étszakára alkalmatos lészen. Ezáltal is a nedvesség ki takaríttatik. 4. Mindennap vagy minden másodnap a kályhában vagy ami jobb, a kandallóban, ha vagyon, gyenge tűz rakassék, hogy ennek melegsége által az nedvesség eloszoljon. 5. Tiszta napon egész nap az ablakok és ajtók nyitva légyenek, hogy a melegség által kifacsart nedvesség... eloszoltassék. Vigyázzanak azért kegyelmetek, hogy az ablakok, ámbárbátor (ámbátor) a falakban légyenek is mázolva (betapasztva), onnan leszedettessenek... 6. A világosságnak, szélnek, napsugárnak szárító erejekre nézve szabad bemenetele légyen azon hajlékokba! 7. (A lakosok egészségének védelme érdekében a következő utasításokat adja:) a) Különösen a fejeket, lábaikat, de egyszersmind egyéb test(rész)eket is bevett szokás felett melegben takargassák. Egész testeket, úgy ruházat jókat is tisztán tartfiák, kővetkezőképpen tehát förödní s gyakran mosódni, s ruhájokat változtatni, fejeket fűsűlni felettébb hasznos lészen. b) A zöldségekbül készült eleség, így tehát a káposztának, répának minden nemei, retek, gyümölcsök és egyéb húsos, ányis (ánizs), kömény, bors, paprika vagy más fűszerszámokkal vagy ecettel készült eledelek legalkalmasabbak. A sajtot, zsírosokat, füstölt halakat vagy húsokat mindenek felett kerülni (kelletik), italul pedig a serrel vagy borral való élés orvosságul szolgál. c) A testet hasznos munkákkal szüntelen kell gyakorlani, hogy ezek által a bőrnek láthatatlan gőzölgése feítartassék, a vérnek romlása gátoltassék. 346
