Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIII. KÖZMŰVELŐDÉSÜGY - 1. A nép hitvilága - b) Az elrejtett kincs
) b) Az elrejtett kincs I Az elrejtett kincs mindig izgatta a nép képzeletét. A gyors meggazdagodás vágyát aÁtóborló koldusok fondorlatosan kihasználták. A gyulai úriszék 1756. május 31-i ülésen „a föld alatti kincseket kereső Varga András tiszakürti lakos ügyében végeztetett: /Varga András csavargó 40 botütéssel megverettetik." 14 / A 18. század végének egyik legismertebb szélhámosa Csuba Ferenc békési fi énekes / koldus volt. 1787-ben sok pénzt csalt ki a vésztőiektől, akiket a Mágoron (a Szeghalom / és Vésztői határban állott, elpusztult falu helyén) elrejtett pénzzel hitegetett. Erről M. ' Tóth Ferencné 39 éves vésztői asszony 1788. január 30-én ezt vallotta a vésztői elöljárók előtt: „Múlt karácsony előtt mintegy hatodfél (öt és fél) héttel hallván a tanú, hogy Csuba Ferenc Úr vacsorájához való könyörgésekkel csalogat, magához hívatta, ki is elvégezvén a könyörgést, ezen kezdette beszédit: - Látom én, hogy a kendtek háza jó istenfélő ház. Tudnék én kendteken segíteni, mert Mágor felire tudok egy láda pénzt, mind Leopoldus máriása (Lipót király 17 krajcárosa), csak egynehány arany van rajta. Ezen háznak napnyugot felöl való oldalában is vagyon más ládával. Felveszi. Az Isten soha ne idvezítse lelkit, se ebbe, se a jövendő életbe meg ne áldja, mindjárt abba a helybe temessék el elevenen őtet, ahol a pénzgödröt ássák, ha ő igazán nem beszél. Csak adjanak neki nem többet 8 forintnál. Tizenkettő kellene, de kinyeri ő azt a maga principálisánál (főnökénél) Gyulán, ahol a pénzkereső eszközök vannak Gyulai nevűnél, hogy azzal is megelégszik. A nyolc vonásforintokat (á 51 krajcár) kiolvasván a tanú, ismét ráerősködött (Csuba), hogy mind a 12-t fizesse ki. Ha Gyulai elengedi, úgyis visszahozza,... ha el nem engedi, ne kénteleníttessék másodszor fáradni. Ezt is megadta a tanú. Annakutana megesküdtette őket, hogy őtet ki nem adják, és egyszersmind arra kérte, hogy midőn felveszik a pénzt, adják által az uraságnak, harmadát úgyis visszaadja. Másodízben kilencednap múlva eljővén, ilyen hazugsággal kereste meg őket: Igazán megvallja, úgymond, hogy ő békési prédikátor tiszteletes Dömény urammal vagyon egy társaságba, őkegyelme azt kívánja, hogy a pénz ne 12 vonás-, hanem annyi rénesforint (tehát 60 krajcáros forint) legyen. Az az eklézsia ládájába tétetik. Adjanak egy rénesforintot annak számára is, akivel a szert (szerszámot) Gyuláról hozatják. Demény uramnak is küldjenek valamely ajándékot, melyet ő el fog vinni. Mivel ő tátos, el kell néki a hagyott órára menni. Dömény uram a tátosok feje. Minden esztendőben Szent György és Szent Mihály napján öszvegyűlnek és öt glédában állanak. Ottan törvényszéket tartanak, és aki kötelességében el nem járt, azt megbüntetik. Az öt glédának pedig ötféle a kötelessége, úgymint orvoslás, pénznézés, prédikálás, koldulás és gazdálkodás, ö a pénznézők közöl való. Dömény uram a feje. Amit parancsol, azt kell néki cselekedni. Ebbeli kívánságát Is kitöltötte a tanú. Dömény uram számára is küldött egy kopasztott kövér rucát, másfél icce bort. Csuba azoknak a neveit Lénárt Mihállyal felíratta, akik a pénzben részesek fognának lenni, hogy a principálisának megmutassa. Azután tettette, hogy elmégyen, mivel terminusa vagyon. Azonban pedig a falu végén Szombati István házánál meghált, őket pedig elcsábította (azzal kábította), hogy azon éjszaka a házból ki ne jöjjenek, bezárkózzanak, mert ha kijönnek, az ördögök mindjárt széjjelszaggatják őket. Ezeken kívül azt is meghagyta nékik, hogy harmadnap múlva Dömény urammal eljönnek, jó vacsorát készítvén a tanú nékik hatféle ételt, ha egy vagy száz aranyba kerül is, kitelik az abbul, amit ő mutat, elég ís marad." 15 Csuba Ieghirhedtebb esete a csökmői sárkúnyhúzatás volt. Az 1789 körül történteket Szívós János berekböszörményi jegyző írta meg rímes hexameterekben. 48 324
