Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIII. KÖZMŰVELŐDÉSÜGY - 1. A nép hitvilága - a) A boszorkányok

Vagyon-e házadnál eltéve némely ördögi eszköz, és ha nálad nincs, kinél találkoznék? - Nálam nincs, hanem öreg Bódinénál, Kis Györgynénél némely ördögi mesterséggel elkészíttetett kenőcsök vadnak. Van-é ezeknek kantárok, és nyargaltak-é meg valakit, s kicsoda az? - Van Kis Györgynének, Bódinénak, Horváthnénak, Puskásnénak, Tóth Imrénének, de nem tudom, hogy valakit megnyargaltak volna, hanem azt láttam egyszer, hogy Bódiné macskán ülvén, az Körösön által ugratott, többet nem láttam. Ki mindezek között a legfőbbik, és minemű tisztségben vadnak helyheztetve? Bódiné, aki kapitányságot visel, Kis Györgyné zászlótartóságot, Puskásné pedig strázsa* mesterséget viselnek. Kít láttál valaha ezek közül repülni? - Mást Bódinénál nem láttam. Űjítottad-e minden esztendőben Borosnéval a falu körül a fakadozottkása-vetést? - Nem újitottam, nem is voltam én azon végzésben. Kinél tartatik a zászlótok és az könyvetek, melyben szoktátok magatokat írattatni. - Az zászló tartatik öreg Bódinénál, az könyv pedig Jancsónénál."

70 Jeneinét Pogács Judit gyomai boszorkány 1756. április 4-i vallomásában így emhti: „Jeneiné, akit megégettek."

71 XXXni. KÖZMŰVELÖDÉSÜGY 1. A nép hitvilága A népnek hitvilágát ördögök, boszorkányok, táltosok és egyéb csodálatos lények népesítették be. A boszorkányoktól, ördögöktől való félelem egész életűket áthatotta. a) A boszorkányok A boszorkányok egymástól tanulták tudományukat. Hatalmukat az ördöggel való szövetségük biztosította. Az ördöggel való szövetkezés módját a boszorkánysággal vádolt Giliczó Jánosné gerlai származású szegedi bába mondta el 1728-ban tett vallomásában.

1 - 1755-ben Boros Jánosné tárcsái asszony kínpadon így vallott: „A Kerekipusztai templomhoz (templomromhoz) mentünk szárnyon, hol magamat be is iktattattam . . . holtomiglan . . . Jancsóné az tavaszon étszaka ágyamhoz jővén, álmomban sütötte reám a bélyeget."

2 A boszorkányok katonás szervezetben éltek. Jenéi Istvánné tárcsái asszony 1755. évi vallomása szerint köztük a főbbek kapitányságot, strázsam

esterséget és zászlótartóságot viseltek. Volt zászlajuk és könyvük, melybe beírták őket.

3 A boszorkányok szélsebesen jártak. Boros Jánosné tárcsái asszony 1755-ben azt vallotta, hogy szárnyon mentek a kereki-pusztai templomhoz.

4 - Jeneiné ugyanazon évben tett vallomása szerint Jancsóné forgószelet indított, hogy azzal átmenjenek a Körösön. Ugyanő azt vallotta, hogy Nagy Istvánnéval a füvek tetején mentek.

5 Gyakran férfiakat is magukkal hurcoltak. 1724-ben egy szeghalmi legény azt vallotta, hogy őt a boszorkányok „étszakának idejin el is vitték .. . karácsonyfáiban, Tokajon túl is hordozták." Ugyanakkor egy másik legényt Kósné és Kerekesné „elvitték .. . hol Debrecenben, hol Törökországba kocsisnak hat fekete lú mellé... Olyan sebesen jártának, valamint a golyóbis."

6 Volt, akit lóvá változtattak és megnyergeltek. 1731-ben a 35 éves Derecskéi János szeghalmi lakos azt vallotta, hogy Gyulai Jánosné szeghalmi asszony „amely száraA322