Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS - 3. A megyei bíráskodás - f) A hóhér

„Szegődménylevele (szerződése) Leichmann Miklós itteni hóhérnak, mégpedig 1783. évi január 1-tőí kezdődően. Kap évenként készpénzben a szentesi úriszékkel együtt hatvan rénesforintot azaz 60 forintot. Gabonából huszonnégy pozsonyi mérőt, azaz 24 mérőt, továbbá az ezen gyulai uradalomban előadódó végrehajtásokért: akasztásért 3 Ft, lefejezésért 3 Ft, kínzókerékre fektetésért 3 Ft, kézlevágásért 3 Ft, tortúrázásért 3 Ft, kerékbetörésért 3 Ft, nyársbahúzásért 3 Ft, izzó fogóval való csípésért 3 Ft, kikorbácsolásért 3 Ft, orr-, fül-, nyelvlevágásért 3 Ft, akasztófának homlokára sütéséért 3 Ft, kezének vagy másnak akasztófára való szegezéséért 3 Ft, új sír csinálásáért 3 Ft, az akasztófáról való leszedésért, minden testtől az eltemetéssel együtt 3 Ft, a máglya emeléséért 3 Ft, a hamvak levegőbe vetéséért (szétszórásáért) 3 Ft, az urasági (vér)bírósági pallos tisztításáért évente 2 Ft. Ha az úriszéknapokon nem kell ítéletet végrehajtani, itt kap naponta 30 kr. Ugyanaz máshol az uradalomban a napidíj 1 Ft, úgyszintén naponta 8 font hús, 8 icce bor és kenyér, amennyi szükséges. Emellett gabonajárandósága mentes a malomvám alól. Végül az olyan megtortúrázott gonosztévő bekötözéséért, akit nem végez ki, fizetendő 1 Ft, ha azonban egy ilyet több ízben kell megkenni vagy orvosolni aszerint, hogy az illető hosszabb vagy rövidebb ideig marad gyógykezelés alatt, megegyezés szerint fizetendő néki."

03 A gyulai négyoszlopos akasztófa a várostól délre volt felállítva. Emlékét ma is az Eleki-út baloldalán lévő Akasztófa-dűlő őrzi. A dűlő közelében egy hátas helyet ma is Uraság-szőlőjének hívnak. Az 1770. év őszén 19 hulla lógott az akasztófa keresztgerendáin, szörnyű bűzt árasztva az egész környékre. Nyilván e miatt a bűz miatt rendelte el báró Harruckern Ferencné, hogy a szőlő közelében lévő akasztófáról a hóhér vegye le és temesse el a hullákat. A hóhér ezért és a megye megbízásából végzett egyéb munkálataiért a megyéhez a következő számlát nyújtotta be: „Először július 20-án 3 vallatás, egyenként 3 forintjával kitesz 9 Ft. - Úgyszintén közülük 2 kötéllel kivégezve, egyenként 3 forintjával kitesz 6 Ft. - A nagyságos asszony parancsára 19 az akasztófáról levétetett és eltemettetett, ebből a tekintetes vármegyére 9 esett, 3 forintjával kitesz 27 Ft. - Summa: 42 Ft."

54 A hóhér járandóságai emelését kéri Leichmann Miklós gyulai hóhér 1802. február 11-én járandósága rendezését kérte a megyétől: „Rég az ideje, amidőn ezen tekintetes, nemes vármegye (a) méltóságos gyulai uradalomnak egyetértésével engemet hivatalomban a tekintetes, nemes vármegye részéről 100 forint, a méltóságos uraság részéről 60 forint készpénz, 24 pozsonyi mérő búza esztendőbeli konvencióm (szegődményem) mellett szabad kvártéllyal oly kötés alatt kinevezni kegyesen méltóztatott, hogy itt párban rekesztett (1783. évi) konvencióm (szegődménylevelem) mellett minden expedíciókért (ténykedésért) fizettetni fogok... Éltem én ezen kegyelemmel mindaddig, még a királyi rendelések szerént ezen tekintetes, nemes vármegye nemes Csanád és Csongrád vármegyékkel öszve nem kapcsoltatott ... Csakhamar következett azon kegyelmes rendelés, hogy minden szabad kvártélyok elkótyavetyéltessenek (elárvereztessenek). Kínteleníttetten csak ezen okból is kvártélomat megvenni, mégpedig kölcsönvett pénzen, . . . mert könnyen meggondolhattam azt, hogy mesterségemre való nézve senki örömmel lakónak hé nem fogad. . Isten kegyelméből elértem egynehány esztendők elforgása után azon örvendetes napot, melyben ezen három nemes vármegyék széjjeloszlattattak .. . (Ekkor a) nemes vármegyének viceispánja, Angyal József eleiben (maga elé) hívattatott, (és) 100 forint konvenciómra és az expedíciókért esendő régen ajánlott jutalmom mellett visszahelyeztettem . . . 315