Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS - 3. A megyei bíráskodás - g) Statáriumok
Sok idei (ideje), hogy ezen nemes vármegyében semmi expedíciók nem tétettek, valóban... mondhatom élelmem módja is megcsökkent... annyival is inkább, mert a méltóságos gyulai uradalom megosztozkodott; Szentes városát elvesztette(m, s így) 60 forintbul 30 forintokra, 24 pozsonyi mérő búzából 12 pozsonyi mérőre szállíttattam. Szabad kvártélyom nincsen ... Egyéb mesterségben tudományom nincs... Paraszti munkával,. . nem gyarapodhatok, mert ha... inaim meggyengültek, tanult mesterségemet hiba nélkül nem folytathatom. Ha az reám bízott expediciómat hibásan cselekszem, több pirongatások után könnyen hivatalomat is elveszthetem ... Méltóztassék... engemet is mint embert tekénteni, kinek úgy, mint akármely embernek naponként élni kell.. ," 55 A megye a hóhér fizetés javítás iránti kérelmét a helytartótanácshoz terjesztette, mely 1802. október 12-én azt válaszolta, hogy „a gyulai hóhérnak mindazért, hogy a megyétől 100 Ft fizetése, az uraságtól pedig, hogy 30 Ft és 12 köböl búza fizetése és magának háza vagyon, sem fizetését jobbítani, sem házbért adni nem lehet. Megadattathatik pedig az, ami 1783. esztendő előtt járt, ma is az exekuciókért (büntetés-, ítélet-végrehajtásokért), de úgy, hogy a kínzó- és kivégző szerszám magáé legyen és azt mindenkor jó állapotba tartsa." 56 g) Statáriumok Hogy a megyei és uradalmi tisztek, a községi elöljárók és jegyzők mennyire tartottak a nép „zenebonáskodásától", arra utalnak az iratokon található, efféle fohásszerű tollpróbák: „Szabadíts meg engem, Üristen - írja a magyargyulai jegyző 1813. június 30-án a város kurrenskönyvébe -, a gonosz, csalárd emberektől, őrizz erőszaktevők ellen, ments meg a vakmerő néptől!" 57 A mindinkább sokasodó és mind hangosabbá váló elégedetlenek, az elszaporodott tolvajok és rablók, a vakmerő nép ellen való védekezésül a vármegye 1818. július 15-én a megye területére „nyomban itélő hatalmat" kért a nádortól 58 , amit egv évre meg is kapott. A rendek a megye november 16-i közgyűlésén elrendelték, hogy „a statáriumtörvény nemcsak a templomok előtt, hanem az utcákon s piarcokon olvastasson fel több ízben, egy evégre készítendő Hirdetmény is függesztessen fel a tanácsházak előtt, vendégfogadókban és borivóházakban." 5 . 9 A Hirdetményt Rosty Albert főjegyző állította össze. Részletek: „Hirdetmény Minekutána az ezen megyét elrémítő és a jámbor lakosok vagyonját prédáló és pusztító gonosztévőknek vakmerősége már annyira ment, hogy nem tartván sem isteni, sem világi törvényektől, nem félvén a tömlöcbéli sanyargattatástól s azzal öszvekapcsolt fájdalmas testi büntetésektől, hol egyenként, hol többen cimboraságba állván, fegyveres kézzel ménesekre, gulyákra reáütni, azokból tetszések szerént lábosjószágot elhajtani, utasokat megfosztani, házakba, csárdákba, szállásokra fegyveres kézzel bérontani, kények s kedvek szerént rabolni, sőt gyakran embereket is megkínozni vagy életektől megfosztani nem irtóznak, - kénteleníttetett a nemes vármegye a felséges nádorispány ő hercegségéhez álló törvény (statárium), azaz nyomban büntető hatalomért folyamodni. Méltóztatott is ő császári királyi főhercegsége a megye kérését teljesíteni, és az álló törvénynek, azaz nyomban büntető hatalomnak gyakorlására kegyelmes engedelmet adni, melynek az a természeti, hogy aki az alább számítandó gonosztettekben érettetik, egy azonnal öszvegyűlő bíróság által megítéltetvén, ha bűnösnek találtatik, legfeljebb három nap múlva, ha a környülállások megengedik, az elkövetett bűn hely316
