Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS - 3. A megyei bíráskodás - a) A főszolgabíró büntető hatásköre - b) A megyei törvényszék
39. Ifj. B. István békési lakos bitang S. V. (engedelemmel szólván) sertéseknek alattomos eladója a katonaságnak általadatott. 20 A gyulai úriszék 1774. augusztus 8-13. közti hat napon 44 egyén (32 férfi és 12 nő) büntetőügyével foglalkozott. A 32 férfi közfii kötélhalálra ítéltek 2 személyt pénzbírsággal sújtottak 2 személyt összesen 960 botot kapott 22 személy 15 korbácsot kapott 1 személy 96 virgácsot kapott 1 személy katonának adtak 4 személyt A 12 nő összesen 640 korbácsot kapott 12 személy A 6 napon kiszabtak Összesen 1711 ütést. 2 ! 3. A megye bíráskodása a) A főszolgabíró büntető hatásköre A főszolgabírónak járása területén büntetőjoga volt. Ö maga is botoztatott, igen gyakran pedig a bírót utasította, hogy a vétkest tétesse kalodába vagy vonassa deresre. 1828-ban Stummer János csabai főszolgabíró jelentette, hogy M. Jánost, aki dögvészben elpusztult négy marháját megnyúzta, „mivel 78 esztendős kora miatt botbéli fenyíték alá nem vonódhatott, azonnal vasra verette, s azoltától fogva folyvást vason tartatja." 22 1842-ben a megyei közgyűlés elrendelte, hogy a szolgabírák is rendes bírói széket tartsanak, s az előttük folyt perekről jegyzőkönyvet vezessenek. 23 A szarvasi kerületbeli szolgabírói hivatal 1844 első kilenc hónapjáról vezetett jegyzőkönyvei szerint a szolgabíró és esküdtje ez alatt az idő alatt 45 kisebb bűnbeli ügyben (büntetőperben). 46 szóbeli keresetben (polgári perben) és 8 mezei rendőrségi keresetben hozott ítéletet. A 45 büntetőperben 95 lopással, betöréssel, orgazdasággal, - verekedéssel, mások megverésével, - káromkodással, gyalázkodással, pletykázással vádolt, vasban álló személy állott a szolgabírói bíróság előtt. Az ítélet a vádlottakat börtön-, pénzes botbüntetéssel sújtotta, az okozott kár, a fájdalomdíj, az orvosi és patikai költség, az elmaradt kereset és a bíróiság előfogatköltsége megfizetésére kötelezte. 24 Az 1790-es években több ízben a rendek is megbotoztatták a közgyűlés elé idézett feleket. 25 b) A megyei törvényszék A megyei törvényszék elé a súlyosabb bűnt elkövetők kerültek, akiket a helység elöljárói vagy a szolgabírák kísértettek a megyéhez, illetve akik az úriszék által tárgyalt és ítéletet nyert büntető- vagy polgári ügyükben fellebbezéssel éltek. Végül idetartoztak a nemesek és honoráciorok perei is. Hergécz Imre csabai főszolgabíró 1785. augusztus 30-i kurrensében közölte az elöljárókkal a rendeknek a vétkes személyek elfogatásával, kihallgatásával és büntetésével kapcsolatos végzését: ,,1. Midőn a vétkes személy elfogattatik, és a megyebeli szolgabírónak valamely község által kezéhez adatik, a rab ne küldettessék azonnal... a vármegye tömlöcébe, hanem először minden szabadsággal önként teendő vallása tétettessék, ha netalán 310
