Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS - 2. A földesúri bíráskodás - c) Két úriszéki ülés jegyzőkönyvéből
Olyatén úriszékeken a földesúr maga vagy tisztjei soha elölülők (elnökök) vagy közbírák nem lehetnek, hanem a földesúr maga helyett elölülőnek mást, a törvények értelmében részrehajlás nélkül valót, mégpedig táblabírót nevezni tartozik, két meghívottakat továbbá ... a törvénytudók közül ugyan (csak) a földesúr választhat... A törvényes bizonyság s egyszersmind közbírói minéműségi jelenlétre az illető járásbeli szolgabíró és esküdt hívattassanak meg... Az ítélet hozására a feljebb előszámolt öt ítélők jelenléte mindenkor szükséges..." A törvénycikk ezután részletesen foglalkozik az úrbéri kihágásokkal, a jobbágyok, illetve a földesurak okozta károkkal stb. 18 Az úriszéki üléseken eszerint a szolgabírónak és esküdtjének feltétlenül részt kellett vennie. Gyakran hangzott el azonban panasz, hogy az úriszék nélkülük ülésezett. 19 Az úriszékek jegyzőkönyveit a megyének be kellett mutatni. c) Két úriszéki ülés jegyzőkönyvéből 1755. december 29-én Gyula várában a méltóságos gyulai uraság úriszéke alkalmatosságával fellebbvitel folytán a következő ügyek vétettek fel és végeztettek: 1. S. Mihály öcsödi lakost, aki serdületlen leányával vérfertőzést követett el, az úriszék súlyosbításképpen előzetes torturára (kínvallatásra), utána fővételre, - leányát pedig mások példájára két izben ráverendő 50 korbácsütésre ítélte. 2. Sz. Kata öcsödi bábát a boszorkányság alól felmentette, házasságtörésért viszont 100 korbácsra, bűntársát, J. Mihályt pedig ugyanannyi botütésre ítélte. 3. B. Jánosné N. Anna boszorkánysággal vádolt tárcsái asszonyt az úriszék a terhelő vallomások után, minthogy a vádat tagadta, az igazság megvallása végett a kínvallatás öt fokára ítélte. 11. Cs. Mihály gyomai lakos tűzzel való fenyegetésért az úriszék különös kegyelméből csupán 50 botot kapott. 15. B. Jánosné N. Anna tárcsái asszony ügyében a kínvallatás megtörténte után az úriszék így határozott: „Mivelhogy N. Anna a kínvallatás során tett és ezen bíróság színe előtt jóváhagyott vallomásával a tanúk vallomását megerősítette, az ördögi bélyeget testén megmutatta, melyet a hóhér a bíróság előtt kivágott. Teljességgel elismerte, hogy a Nemeskereki-pusztán a pusztatemplomhoz az ördögi bélyeg rásütése (bőrébe sütése) végett ment, azért az úriszék őt hóhér által leendő fejvétel után tűzön való megégetésre ítélte." 193 1774. augusztus 8-13. a gyulai uradalom úriszéke előtt a következő ügyek vétettek tárgyalás alá és fejeztettek be: 2. T. András endrődi kiszolgált katona, 20 Ft ellopásával vádolt istenkáromló 50 botütéssel büntettetett. 3. E. András békési lakos földijének, M. Andrásnak megverése miatt testi sértésért és fájdalomdíjul 8 rénesforin tokát fizetett, és 30 botot kapott. 5-6. K. István és V. Mihály szeghalmi újlakosok (cigányok), akik a gyarmati külső korcsmában 3 juhásszal dulakodást kezdettek, 50-50 botütésre ítéltettek. 15. Sz. András vezsenyi lakos, aki egy lónak Körösladányból történt ellopásán rajtakapatott, és egy tanú vallomása szerint két tinót is ellopott, az igazság kikényszerítése végett a kínvallatás szokott fokainak alávettetvén, a ktnzószerek felmutatására vallomást tett. Kötélre ítéltetett. 17. E. István gyomai kanász orgazdaságért 40 botot kapott. 23. Sz., másként ördög Mihály borzalmas istenkáromlása miatt másoknak elrettentő példájára három részletben 96 virgácsütéssel megveretett. 28. B. Péter csavargó, aki K. Máriával botrányos életet élt, a tekintetes Károlyi magyar gyalogezred itt újoncokat toborzó katonáinak általadatott. 309