Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS - 2. A földesúri bíráskodás - a) A pallosjog - b) Az úriszék

tésének felvétele után nemhogy alázatosságba tette volna magát, hanem felugorván a deresből, lába bokáit megütvén, semmibe se vette. Azért újonnan mintegy négy pálcaütésekkel megintetett, máskor több és jobb érzéssel lenni." 270. „S. András és F. József molnárok, hogy tegnapelőtt felsővégi Nagy-korcsmába S. István egy ló fejét vi vén oda, s egy asztalra vagy székre letévén, annak pohárokkal ... . köszöntéseket mutogattak, amelyért egyenként 12 pálcaütésekkel megbüntettettek,"

12 Három év statisztikája: - £ 1825:27 férfira 8 nőte 3 gyermekre összesen 1829: 38 férfira 8 nőre összesen 1830:39 férfira 10 nőre 3 gyermekre Összesen a) A pallosjog Harruckern János György, Békés megye nagy részének földesura 1723-ban pallosjogot (jus gladü) kapott, attól fogva az ő úriszéke ítélkezett az uradalmában élő jobbágyok minden polgári és büntetőperében. 1742-től a kétegyházi, 1746-tól a szentandrási uradalomnak is volt úriszéke, de csak polgári perekben.

14 Csupor László békési főszolgabíró 1786. január 7-i körlevelében értesítette a járásabeli községeket, hogy II. József király a földesurak pallosjogát megszüntette: „Adatik kigyelmeteknek értésére, hogy felséges urunknak tetszett minden uraságoktul a Jus Gládiumot (jus gladü =paílosjog) elvenni, és áztat az nemes vármegyékre e folyó januárius holnapnak első napjátuí fogva általadni." A polgári perek továbbra is az úriszék hatáskörében maradnak.

15 Ez a királyi rendelet azonban 1790-ben hatályát vesztette. A gyulai uradalom pallosjoga 1851-ig megmaradt.

16 Sőt más úriszékek is kezdték illetéktelenül alkalmazni a pallosjogot. A megyei törvényszék azonban 1807. február 3-án a következő végzést hozta: „A megyebéli földesuraságok. . . a bűnbéli törvényes hatalomnak gyakorlásába, mely egyedül a gyulai uradalmat illeti, semmiképpen ne bocsátkozzanak. . . Semmi esetben kriminális dolgok (büntetőügyek) elintézésébe ne avatkozzanak."

17 b) Az úriszék Az 1836. évi X. törvénycikk a földesúri törvényhatóságokról és az úrbéri perekről részletesen rendelkezik. „A jobbágyoknak ezentúl is első folyamodási úton a földesuraság nevében és költségén szolgáltassák ki az igazság ... Azon úriszékek eránt jelesen, melyeken a földesúr és jobbágy közti perek fognak folytattatni, következők rendeltetnek: vertek 288 botütést vertek 66 korbácsot vertek 25 korbácsot 379 ütést vertek 367 botütést vertek 80 korbácsot 447 ütést vertek 414 botütést vertek 96 korbácsot vertek 28 korbácsot 538 ütést. 13 2. A földesúri bíráskodás 308