Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXI. KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG - 13. A gonosztevők üldözése - f) Parasztgazdákból álló őrcsapat - g) Hajtóvadászat katonaszökevényekre

Gyulán rend szerént való viceispány (az első alispán) úr mellett, úgyhogy minden előadható esetekben akármire a publikum (köz) szolgalatjára fordíttathassanak."^ f) Parasztgazdákból álló őrcsapat A megye rendéi 1809. június 12-i közgyűlésükön elfogadták a parasztgazdákból álló őrcsapat felállítására vonatkozó javaslatot. „A belső bátorságnak és csendességnek e háborús időben, midőn már mind a renden kívüli nemes katonaság az ellenség elébe vitetett, minden esetekben és környülállásokban leendő fenntartására... a bírák a magistratuális (megyei) és uradalmi tisztekkel egyetemben minden helységekben bizonyos számú lakosokat kiválasztanak olyformán, hogy mintegy huszadrésze a szolgálatra alkalmatos népségnek - abban foglaltatván az otthon maradt nemes familiákbéli személyek is - egy egész hétig készen légyen, és az elöljárói által veendő parancsolatokat híven teljesítse, egy hét múlva pedig másik huszadrész váltsa fel. Amennyire kitelik, lovas emberek választassanak. Semmi különös formaruhák által meg ne különböztessék magokat, hanem kiki a maga rendes ruhájába jelenjen meg, egyedül, ha kedve tartja, kék inget légyen szabad viselni. Egyéb fegyverek ne légyen a közembereknek jó fokosoknál, melyeket... minden község csináltasson. Minden tíz embernek egy tizedese, 30-nak pedig egy harmincados tisztjek légyen. Az elsők a legénységbül, az utóbbiak uradalmi vagy helybéli magistratuális tiszt urakbul választassanak, akiknek fegyvereik a fokoson kívül egy kardbul és egy pár félkézpuskábul álljon."

79 g) Hajtóvadászat katonaszökevényekre A katonaszökevények elfogására gyakran két-három szomszédos vármegye is összefogott. Gondosan kidolgozott terv szerint haj tó vadászatot rendeztek ellenük. Stummer János csabai főszolgabíró 1822. február 1-én kurrensében ismertette a hajtóvadászat tervét, melyben a lakosoknak is részt kellett venniük. „Békésről származandó Csávás Mihály és Szatmári Károly és még egv ismeretlen, mind a hárman báró Máríássy regimentbeli desertorok (katonaszökevények), különben ezen vidékre nézve veszedelmes, ragadozó haramják, és hol a békési, hol a ványai, hol az endrődi és kiskomlósi szállásokon lappanganak, és fegyveres kézzel járnak, kiket már a gyulai verbungkomandó (hadfogadó parancsnokság) is fegyveres katonákkal persekvált (üldözött), de minthogy reájok nem talált, tekintetes, nemes Heves cs Bihar vármegyékkel ezen nemes vármegye egyetértvén, elfogattatásokra nézve egy hathatos persekúciót (fegyveres üldözést) rendelt februáriusnak 6. napjára ... Gyoma helységéből kirendelendő lovasok oda ügyeljenek, hogy amidőn Heves vármegye őket (ti. a katonaszökevényeket) a ványai határon persekválja, tehát a gyomaiak az összeütköző határokon, úgymint a gyomaín és csudaballain, az endrődiek pedig Simán és Csejten bekeríthessék... Berény helysége emberei úgy intézzék a persekúciót, hogy a Szentjánosi-csárdának vévén útjokat, Kisköndoroson és az endrődi szállásokon az endrődiekkel öszve jöhessenek..." A rendelet ezután felsorolja a szarvasiak, szentandrásikak, öcsödiek, orosháziak, komlósiak útirányát, és hogy hol kikkel találkozzanak. „Ezen végre kirendelendő emberek mind lovasok legyenek fokosokkal, és a bíró az okosabbaknak fegyvert is adhat, úgymint pisztolyokat, hogy ha a gonoszok olyas fegyverekkel állanának ellent, lehessen nekik mivel felelni. Amidőn a lovasok előre kirendeltetnek, nem szükséges a célt nékik kijelenteni, hanem csak azon színleléssel kell a lovasokat rendelni, bogy közönséges farkasvadászat lészen, ellenben 6

a Februárit (február 6-án) reggel meg lehet nékik mondani hogy a három gonosz deserto303