Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS - 1. A községi bíró bíráskodása - a) A községi bíráskodás perrendtartása polgári perekben

rokat fogják üldözni. Ha kézre jönnének a gonoszok, egyenesen Békésre kell őket vinni, úgymint ahol gonoszságaik leginkább tudva vágynak."

80 XXXII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 1. A községi bíró bíráskodása A nem nemes lakosok peres ügyeiben első fokon a helység bírája ítélkezett. A peres ügyek kezelésével kapcsolatos tudni- és tennivalókról a földesúr időnként perrendtartásszerű utasítást adott ki. a) A községi bíráskodás perrendtartása polgári perekben . Németh József gyulai uradalmi ügyész 1792. március 17-én a megye jóváhagyásával utasítást adott ki az uradalombeli helységek bírái számára a polgári perek intézésére : „Gyakor tapasztalásbul vette észre a méltóságos uraság törvényszéke, hogy az helység bírái és az nótáriusok az lakosoknak civilis (polgári) perlekedéseket és panaszaikat csak imígy-amúgy, minden helyes rendtartás nélkül szokták elvégezni. Annak okáért a következendő regula zsinórmértékű minden helység elöljáróinak szoros megtartás végett kiadatik. 1. Midőn valamely panaszos . .. panaszt tészen a bírák előtt,... kötelezzék a fölpöröst arra, hogy maga panaszát írásban vagy instanciában foglaltassa, s ha keresetének megerősítésére valami dokumentomai volnának, azokat az instanciához adnektálja (csatolja). 2. Benyújtván ilyformán a felperes maga akcióját (keresetét) vagy panaszának lerajzolását, azt a bíró általvévén, azonnal indorsálja (hátirattal lássa el) az alperesnek, hogy 15 vagy több napok alatt arra felelni tartozzon, és az felperes panaszát adja által néki, hogy jól megérthesse, mit foglaljon magában az ellene feljegyzett panasz. Itt hasonlóképpen, ha valami dokumentumokat az alperes maga mentségére elŐád, tartozzék feleletihez ragasztani. 3. Általvévén a bíró az alperesnek válaszát vagy feleletit, ha látja, hogy a dolog még tökéletesen nincsen egész értelemre hozva, tartozik azt ismét a fölpörössel közleni, és viszontag ennek feltételeit az alpörösnek általadni, és egyátaljában azon igyekezettel lenni, hogy a pörlekedésnek veleje és minéműsége egész értelemben légyen." (4. A felperes által csatolt okmányokat a jegyzők betűkkel, az alpereséit számokkal jelöljék. 5. A felek által bejelentett tanúkat a bírák hallgassák ki, s vallomásaikat a jegyzővel foglaltassák írásba, amiért a jegyzőnek illő bér jár a felektől. 6. Ahol két jegyző van, az egyik az egyik fél, a másik a másik fél ügyét folytassa. 7. Ha valamelyik félnek rokona van az esküdtek közt, az nem lehet jelen a törvénytételnél, ha a bíró érdekelt, helyette a törvénybíró elnököljön. 8. A bírák halogatás nélkül tegyenek törvényt, a jegyzők a megadott minta szerint jegyezzék fel a törvénytétel napját és a jelenlevők nevét. 9. Ezután jegyezzék fel a panaszt, alperes mentségét, megjelölve a mellékelt iratok betűjét, illetve számát, végül a hozott ítéletet. 10. Az ítéletet meg kell magyarázni, fellebbezés esetén azonban az úriszék Ítéletéig nem kell végrehajtani. 304