Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXI. KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG - 2. A helységek éjszakai rendje - a) „Éjtszakai vigyázók”
szoktak, és ezáltal sokszor az utazóknak veszedelmet és szerencsétlenségeket okoznak akkor, (amikor) a hidaknál hálóikat felhúzván,... a lovakat elragadásra gerjesztik." 4 2. A helységek éjszakai rendje a) „Éjtszakai vigyázók" Nagy gondot okozott az elöljáróságnak a helység éjszakai csendjének, rendjének, biztonságának biztosítása. Ez a helység minden rendű cselédjének, ármásoknak, tizedeseknek, hadnagyoknak, kisbíráknak, utcakapitányoknak, bakteroknak és strázsáknak feladata volt. A megyei rendeleteknek és szolgabírói kurrenseknek is gyakran visszatérő témája volt az éjszakai vigyázók munkájának szabályozása és bírálata. Egy 1768. évi szolgabírói kurrens ily utasítást ad: „Kilenc óra estvéli harangozás után az utcában fel s alá járni, dombírozni (kurjongatva ugrándozni), kiváltképpen a korcsmákon káromkodni, viszálkodni, táncolni, veszekedni (verekedni) post horam suspectarum 9-arum vespertinarum (esti 9 óra után) senki ne merészeljen! Ha pedig valakit tanálnak (a) hadnagyok vagy a kisbírák, mindjárást árestumban hajtsák, másnapon pedig a becsületes tanács (razhol vármegye tisztje nincsen:) secundum qualitatem delicti (vétke minősége szerint) az olyanokat büntesse meg." 5 Egy másik, 1788. évi szolgabírói körlevél az utcakapitányok és tízházgazdák éjszakai kötelességérői ír: „Ugyanezeknek kötelességekben fog lenni azokra, akik a korcsmákon vagy más gyanús házaknál akár éjjel, akár nappal dorbézolnak, avagy keresményüket szembetűnésképpen vesztegetik, vagy az utcákban éjtszakáknak idején az rendelt órán túl lámpás nélkül kóborolnak, vagy jövevényeknek, csavargóknak bírói jelentés nélkül szállást adnak, szorosan vigyázni és a bíráknak előadni." 6 1800 végén körlevél tette közhírré a megye rendéinek ez év december 15-én hozott részletesebb határozatát: „Minthogy most rövid idő alatt több helyeken többrendbeli szerencsétlen történetek, házaknak étszaka idején való felverései, pénzek és egyebeknek erőszakos ellopásai, mint (imitt-)amott gyaníthatóképpen szántszándékos égetések és gyújtogatások is történtek. Minthogy az ilyen szerencsétlen történetek megelőzése legfőképpen ... az előre való jó rendeléstől függ, azért minden helységek elöljáróinak keményen megparancsoltatik: 1. Hogy minden helységek bejáró utakon (utjain) a helység szélén mindenütt kunyhók állíttassanak, azokra mint éjjelre, mint nappalra szolgáló strázsák illendő számmal rendeltessenek, akik minden bemenő és kimenő utasokra, még a helybeliekre is szorgalmatosan vigyázzanak. Az idegen utasoktul passust (útlevelet) kérjenek, a helységbélieket pedig kivált, ha gyanúsoknak nézni lehet, holjártokról szorgalmatosan megtudakozzák. A passus nélkül találtatókat azonnal a bírák eleibe a helység házához békésérjék. Egyéberánt pedig minden regvei az elmúlt 24 óra alatt történtekről a bíráknak referáljanak, amely relációt (jelentést) a nótáriussal a bírák azonnal akár történt valami, akár semmi, időrül időre protokolláltassák (jegyzőkönyvbe vétessék). 2. Minden helységbéli utcák ágaiba minden étszakára különös vigyázók (külön őrök) kirendeltessenek, tudniillik a legkisebb utcaágakba 2 strázsák, a középszerűbe 4-ek, a hosszú utcaágakba 6-ak, azonkívül a helység cselédjei is az már kirendelt utcakapitányokkal és bakterekkel egész éjtszakán szüntelen vigyázatba legyenek, legfőképpen arra a többi között, hogyha (ha vajon) a helység által kirendelt éjtszakai strázsák a maga kirendelt helyeiken szorgalmatosan vigyázásba vannak-é, ava<rv azt elhagyák. Az annak rendi szerint vigyázatban nem találtatott strázsákat a bíráknak előadják, akik az olyanokat mindjárt másnap reggel henyeségekért vagy rosszaságokhoz képest mérsékelve (mérve) pálcával keményen büntessék.. ." 7 287