Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXI. KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG - 2. A helységek éjszakai rendje - b) Éjjel a falun

A közbiztonság romlására mutat, hogy a strázsák számát időről időre emelték, és számukra részletesebb utasításokat adtak ki. így adta ki Vidovich Ferenc békési főszolgabíró 1833. augusztus 26-án a magyargyulai strázsákra vonatkozó, alábbi rendeletét: „A felállítandó állandó strázsák eránt való jegyzékek és rendelések Azoknak száma Magyargyulán 10... Fizetések egynek-egynek 80 forint készpénz ve. (váltócédulában), mindenik maga öltözetében. Fegyverek egy lándzsa, egy kürt és a passusokon (a bejáró utakon) lévőknek puska. Káplár nincs, hanem a városházánál napoló esküdtember (a napos esküdt) fogja minden éjjel a város által tartandó lovon a strázsákat és posztokat vizsgálni. Minden passuson (bejáró úton) lészen két strázsa, kik közül egyik az őrkunyhóban nyughatik. Ezek tartoznak minden ki- és bemenőt megállítani, és azoknak passusát (útlevelét) előkérni, és ha valamely gyanús személyt találnak, azzal az egyik strázsa az elöljárósághoz mégyen, másik pedig a helyén marad, valamint más esetekben sem hagyhatja el mind a két strázsa a helyét. A többi strázsák . .. mindég patroliroznak (járőröznek). Ha egy strázsa kürt']ét megfújja, az annak lészen jele, hogy valamely veszedelem vagyon, p.o. tűz, rablás etc. Azon jelre a strázsák azonnal odasietnek ... segítségre. Ha valakinél rablás történik, az azonnal adjon a legközelebb lévő strázsának hírt, ki a leírt módon azonnal segítséget gyűjt, a passusokon maradt strázsák pedig olykor (olyankor), ha a kürt megfúvódik, a legkeményebb büntetés alatt senkit a városból ki ne bocsássanak, és ha az, kit feltartóztatnak, nem engedelmeskedik, erővel lészen szabad a strázsáknak élni... A strázsáknak kötelességek lészen az éjjeli kóborlókat, lármázókat és dorbézolókat bekísérni, akik az alólírt által mindenkor és minden kifogás nélkül testi bünt-etéssel fognak büntettetni. Ezen fogadandó strázsáknak helyeiken nyáron 9, télen 7 órakor lészen kötelességek megjelenni és reggelig maradni... Kötelességek a strázsáknak csak éjjelre terjed, csupán az országos 4 vásárok alkalmával szombattól kezdve 3 nappal is tartoznak szolgálatot tenni, éspedig vásár előtt kívül a bejárásokon, ahol főképp arra is fognak ügyelni, hogy semmi idesen koldus bé ne jöjjön, sem azok a gátakon, sem másutt az utakat el ne foglalják .. ."

8 A hatóságok főleg az idegenben dolgozó zsellérek hazatértétől féltek. Magyargyula elöljárói 1835. szeptember 2-án az alispántól a következő szóbeli rendeletet kapták: „A mezei munka immár csaknem egészlen elvégződvén, és a hosszabb éjtszakák is bekövetkezvén, minthogy a bitang nép is nemsokára a városba visszakerülend, az éjjeli strázsák a vigyázatra egész erővel kiállíttassanak, s különösen a tűzre vigyá?at tartassák."

9 b) Éjjel a falun Az alábbi rendeletek néhány vonással kiegészítik azt a képet, melyet az éjjeli vigyázókkal kapcsolatban kiadott rendeletekből a falu éjszakai életéről megrajzolhattunk. Éjjeli kórászok Beliczay József csabai főszolgabíró 1790. december 30-i kurrensében elrendeli, hogy „azt is közönséges tilalomban ki kelletik adni, hogy senki, mihelyest estvéledik és besetétedik, lámpás nélkül a helységben fel s alá járni ne merészeljen. 8 óra után pedig az lámpással való alá s fel járkálás is az különös szükségen kívül kinek-kinek tiltva légyen 12 pálca büntetés alatt, ide nem értvén az rendes út jóknak folytatásában lévő utazókat."

10 288