Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXIX. TŰZRENDÉSZET - 2. Tűzrendészeti rendszabályok - b) II. József 1788.. évi tűzrendészeti rendelete - c) Békés vármegye tűz ellen való rendelése (1800)

hetyke legény szájában a pipa szokott leginkább oka lenni a tűznek s a sokjámbot emberek holtig való szerencsétlenségének. 19. Minden esküdtember a maga tizedjében azon házhoz, melynél tor vagy keresztelő, mesterlegények lakozása, de kivált lakodalom tartatik, rendeljen, ha mindjárt a vendégek közül is, egy meghitt embert, aki ott a tűzre vigyázzon. 20. Tilalmaztatik kiváltképpen az, hogy fŐzőasszonyok vagy szakácsok zsírral locsolják a tüzet. Aki rajtaérettetik, ha tűz nem támad is belőle, 12 korbáccsal, pálcával vagy forinttal büntettetik, ha pedig tűz támad, mint gyújtogató. 24. Benn a helységben puskát kilőni 2 forint büntetés alatt szabad nem lészen, kivált pedig újesztendő estvéjén való lövöldözés keményen tilalmaztatik. Az olyan sertéseket mindazonáltal, melyeket máskép bajos vagy veszedelmes volna megölni, nemkülönben a veszett kutyákat vagy macskákat szabad lelövöldözni jó vigyázassál. 25. Azon tűzoltáshoz tartozó szerszámok pedig... nemcsak a helységek házainál, hanem más közönséges (köz-)épületeknél is, úgymint kvártélyházaknál, vendégfogadóknál, ser-, pálinka- vagy élésházaknál (is) meglegyenek ... 26. Különös tekintetet érdemel pedig Gyulán a vármegye pretoriális háza (a vármegyeháza), mert ott van az archivum (levéltár), kassá (kassza, pénztár) és tömlöc... 28. Mivel pedig Gyulán számosabb és céhes mesteremberek vágynak, a) a tímárok, vargák, csizmadiák és szíj jártok viszik a bőrvedreket. A vedrekről minden tűz után tartoznak számolni annak, akinél állanak. Ha pedig gyulladás alkalmatosságával valaki a vedret ellopná vagy elsikkasztaná, az árát is megfizeti, kemény büntetése is lészen. b) A bodnárok vagy pintérek, asztalosok, esztergályosok, szűcsök, kalaposok, könyvkötők, fazekasok, kőművesek, kalmárok és borbélyok mindnyájan favedret vagy dézsát vigyenek, sőt a közönséges lakosok gyengébb vagy fiatalabb része is, mert ahol tűz van, ott vízre van legtöbb szükség. c) A közönséges gazdák vigyék a tizedben álló csáklyákat és nagy lajtorjákat. d) A molnárok és kerékjártók vigyenek magoktól apróbb lajtorjákat! e) Az ácsok, lakatosok és mészárosok fejszéket és vasvillákat (vigyenek)! A közönséges lakosok közül is pedig azok, kik izmosabbak és dologtehetősebbek, mind fejszékkel és vasvillákkal menjenek! f) A kéményseprő a maga szokott fegyverével menjen, és kivált ha kémény gyulladna ki, aszerint, amint tanult mestersége hozza magával, kötelességéhez lásson! g) A kovácsok vigyék a vízipuskákat, és a tűz mellett is azok bánjanak vélek a tömlöctartó igazgatása alatt. - Mivel tehát eszerint a kovácsok bánnak a vízipuskával, szükség, hogy ők is gyakoroltassanak az azzal való bánásban és lövöldözésben nyáron szombatnapokon estvefele, midőn tudniillik rendes munkájoktól megszűnnek. k) A veszedelemben forgó házaknak és a kihordott portékáknak strázsálására szabók rendeltetnek. 30. A toronyban lévő vigyázó éjjel-nappal mindenkor vigyázzon, kivált szeles időben! Mihelyt tűz támad, azonnal jelt adjon a haranggal, és addig verje fére, azaz oldalba a fakalapáccsal, míg a tűz meg nem oltatik. Mikor a tűz terjed,és újabb épületekbe kap, olyankor erősebben és szaporábban verje. Hogy pedig megtudhassák az emberek, merre vagyon a tűz, nappal a veres zászlót, éjjel pedig a lámpást mindjárt kitegye azon az ablakon, amely a tűz felé szolgál. .. Ha nem vigyáz, és későn üti félre a harangot, keményen megverettessen! 36. Ki lévén feljebb szabva minden mesterembernek kötelessége, önként következik, hogy hacsak otthon van, és ereje engedi, tartozik sietve a tűzhöz menni. Ha pedig maga nem mehetne, küldje maga helyett legényét vagy inasát a feljebb megmondott esz278