Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXIX. TŰZRENDÉSZET - 3. Az 1801. évi gyulai „nagy tűz” - a) Mogyoróssy János megemlékezése - b) Öreg Kállay Mihály verse a „nagy tűzről”

közökkel! Különben 2 forintra büntettessen a tűzi kassára. Azok mindazonáltal otthon maradhatnak, kiknek házok veszedelemben forog. 40. Hogy pedig vízből fogyatkozás ne légyen,... kiknek más foglalatosságok nincsen, mindjárt két sorba álljanak a vízipuskától fogva a közelebb levő kútig vagy vízig, hogy az egyik soron a tele vedrek a vízi puskáig, a másikon pedig az üresek vissza a kútig vagy vízig kézről kézre adattassanak minden szaladozás és zűrzavat nélkül."

11 A mindenre kiterjedő rendszabályokat aligha hajtották teljesen végre. A következő évben, 1801. július 9-én csaknem az egész Gyula város porrá égett. 3. Az 1801. évi gyulai „nagy tűz" A török kiűzésétől a szabadságharcig eltelt másfél évszázad alatt Békés megyében a legnagyobb tűz 1801. július 9-én a két Gyulán pusztított. Alig három óra alatt a két városban több, mint 600 ház lett a lángok martaléka, a) Mogyoróssy János visszaemlékezése A „nagy tüzet" szemtanúk elbeszélése alapján Mogyoróssy János később így írta le: „Rémületes tűzvész érte ez ikervárost 1801. évi július hó 9. napján délutáni 3 1/2 órakor, mely csütörtöknap vala. Keletkezett a vész... egy a Németvárosban lakott Radinovszky nevű bodnár (pintér) házánál az ottani kápolnával (a mai józsefvárosi templom helyén állott ún. német kápolnával) átellenben a bal kézre eső utcában (a mai Táncsics utcában), mely (tűz) onnét keletnek haladva a Belsőváros (a mai Belváros) főbb és legszebb részében létezett összes házakat, római katolikus, református és a görög nem egyesült hitfelekezetűek szentegyházaikat, szám szerint hatszáz különállt épületeket háromórai időnek lefolyta alatt, úgy (valamint) a csak azelőtt egypár évvel hamvaiból újfenn felépített várkastélyt is porrá és hamuvá tette, s oly nagy volt a tűz, hogy a tornyokba volt harangok is, kivéve a református egyház egyik harangját, mind elolvadtak. Az egész kár több százezer forintokat haladott meg."

12 b) öreg Kdllay Mihály verse a „nagy tűzről" Mogyoróssy János 1858-ban megjelent „Gyula hajdan és most" című könyvében közölte öreg Kállay Mihály 184 soros siralmas versét a gyulai „nagy tűzről". Részletek a versből: „Véletlen tűz által nagyobb részént megemésztetett Gyula városának siralmas sorsát ekképpen kesergé egy bánatos szívű öreg: Békés vármegyében anyaváros Gyula, Mint kitanulgatták, pipáról felgyúla . .. Kilencedik napján történt júliusnak Ezernyolcszázegyben nevén Cirillusnak, Dél felé siető, ártalmas szélvészben Három szakasz várost foga csak egy részben. Ha szomorú napot kelletett érzeni, Ezt fekete szénnel lehetett jegyezni . . . Délután az óra szintén hármat ütött, Vulkánus azután mindeneket sütött, így két órák alatt majd az egész várost Elborítá a tűz, látnak ezer károst. 279