Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXIX. TŰZRENDÉSZET - 2. Tűzrendészeti rendszabályok - b) II. József 1788.. évi tűzrendészeti rendelete - c) Békés vármegye tűz ellen való rendelése (1800)

16. (Minden bíróválasztáskor ki kell jelölni azokat az esküdteket, akik a tűzhöz sietni kötelesek.) 17. (Jó előre ki kell jelölni 6-12 megbízható személyt, akik a helység utcáin járva őrködjenek és más 12-20 személyt, akik a tűz oltására siessenek.) 18. (Tűzkor a bíró a községházán tartózkodjon, a kijelölt esküdtek a tűznél intézkedjenek.) 19-34. (Részletes tennivalók tűz esetén.)"

9 b) II. József 1788. évi tűzrendészed rendelete A Bécsben 1788. június 6-án kiadott tűzrendészeti rendelet az alábbi négy fejezet 56 pontjában a tűzzel kapcsolatos kérdésekben igen körültekintő, részletes utasítást tartalmaz: I. A tűztámadásnak előre is akadályt vető módok II. A támasztott tűznek hamarságos felfedezésére s hirhesztésére szabatott rend III. A gyúlásnak gyors eloltásáról kiszabott rend IV. Az eloltatlan tűz káros következéseinek megelőzésé® c) Békés vármegye tűz ellen való rendelései (1800) A megye 1800. március 17-i közgyűlésén a rendek 55 pontban kiadták „Tekintetes, nemes Békés vármegyének tűz ellen való rendelkezéseit". A rendelet újabb rendelkezései a következők: 1. Minden helység osztasson fel nagyságához képest több vagy kevesebb tizedekre, és minden tizednek egy esküdtember tétessen fővigyázójává. 2. Tartozik minden helység egy... vagy több vigyázót is tartani, kiknek kötelességek lészen ott, ahol óra van, minekutána a takarodót meghúzzák, minden órát megkiáltani. 4. Minden helység, amelytől kitelhetik, a toronyban állandó és éjjel és nappal ott lakó vigyázót tartson, és annak egy fakalapácsa, üveg lámpása és egy kis veres zászlója légyen. .5. Gyula... két oldalatlan, de jó erősen készült és megvasazott szekeret, arra egy jó nagy vasas hordót csináltasson, melynek egyike a helység házánál, másika pedig a templom ... körül álljon vízzel telemerve deszkaszín alatt. 6. Tartoznak ezenkívül szerezni a kisebb helységek ugyan egy rézcsőjű vízítwskát, a nagyobbak pedig kettőt, emellett a helységházaihoz 12 bőrvedert, egy csáklyát, egy hosszú lajtorját, és külön-külön minden tizedre is annyit. 7. Minden házigazdának légyen egy üveglámpása, egy lajtorjája, két-három favedre vagy dézsája és egy kádja,... amelyben ... mindenkor kapitányvíz álljon ... 14. A szénát és szalmát, amennyire csak lehet, minden ember a padra (padlásra) rakja, nem pedig az udvarára kazalba vagy baglyába. 15. Aki szalmával, náddal, kóróval fűt, az jó mély gödröt tartson az udvarán, melybe a pernyét töltse, és szorgalmatosan vigyázzon, hogy azt a cseléd, minekelőtte ki vinné, jól megöntözze. 17. A tűzre és gyertyára minden gazda s gazdaasszony szorgalmatosan vigyázzon, s cselédjeit is intse a szorgalmatos vigyázásra. Kivált a konyhában jól betakarja a tüzet, hogy a macska el ne vigye a szőriben. 18. Aki mezítelen gyertyát vagy kupak nélkül való pipát az udvarra vagy akárminémű pipát az istállóba, színbe vagy házhéjára (padlásra) visz, mindannyiszor 12 pálca vagy korbáccsal, vagy ha nemes avagy honorácior volna, annyi forinttal büntettessék a tűzikassába, mert a mezítelen gyertya s kivált a részeg vagy gondatlan, 277