Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVII. A KÖZLEKEDÉS - 1. Utak, országutak - a) A Békés megyei útviszonyok - b) Útjavítás - c) Az első kövesút

az Arad és Békés vármegye mezőségeire fát kiszállítani akarót... Az üres szekérrel való általkínlódás is veszedelemmel próbáltatik az esztendő legnagyobb részén." 9 b) Útjavítás Az árvíztől, esőtől sártengerré vált vagy elmosott, a nagy forgalom miatt gödrössé vált utakat sosem lehetett jó karban tartani. Hiába hánytak rá sarat, homokot, földet, hiába tömtek a gödrökbe rőzsét, gazt, évente kétszer-háromszor is újra kellett kezdeni a javítást. 1788. január 5-én a török háború alatti nagy katonai szállítások miatt telje­sen tönkrement utak javítására az elöljárók a következő utasítást kapták: „Hahogy némely helyeken az utakat és töltéseket ezen mostan tartó fagya miatt földdel helyre­hozni nem lehetne, vágassanak öszve gazt, gyeként és nádat ,azt a töltések mellé közel szállítsák, hogy mihelyest a föld fagya kezd kimenni, azonnal a töltéseket azzal vas­tagon bé lehessen teríteni." 10 A sarkadi gátat a rajta csordaszám hajtott göbölyök (hízott marhák) annyira fel­vágták, hogy teljesen járhatatlanná vált. A szolgabíró 1804. április 30-án utasította az elöljárókat, hogy „legelsőbben is a göbölymarhának nyomait egyenlőre bevágják, an­nakutána pedig a múlt ősszel elkészített földdel azt beborítsák, de a bévágatás előtt semmiképp, különben azon esküdtek pórul járnak." 11 A földutak karbantartása valóságos szélmalomharc volt. Mint Tomcsányi főszol­gabíró írja 1824. május 9-i körlevelében, „a gátak megcsinálása után esős idők lévén, majdcsaknem oly rossz állapotban vannak azok, mint azelőtt." 12 c) Az első kövesút Petik Ambrus 1784. évi feljegyzése szerint Gyulán a Nagyhídtól a mai Városház utca templomig terjedő részén, a mai Szabadság tér nyugati oldalán és a Megyeház utcán az uraság erős dorongutat épített. „Gyula Magyarvárosának legnagyobb és hosz­szabb utcáján a bejáró Körös hídjától (az ún. Kapus-hídtól) fogva vagyon egy hosszú és erős levert cölöpökre jó fából a méltóságos uraság költségén 1764. esztendőben fel­állíttatott híd (hídlás), mely mind a városbelieknek, s mind pediglen a külső helység­béli, malomban és különös egyéb foglalatosságokban . . . járó lakosoknak sáros időben nagy hasznokra vagyon." 13 A nagyváradi postaút említett szakaszát és folytatólag a mai Kossuth Lajos utcát 1797-ben kikövezték. 14 1806-ban azonban a szakértelem nélkül lerakott kövezet igen rossz állapotban volt. 15 A gyulai Bárdos-híd és a városon áthaladó postaút „flastro­mozásához" (kövezéséhez) szükséges kőanyagot a Radna és Paulis közti kőbányákból 1807 májusában a megye községei 1701 szekéren szállították Gyulára. 16 A kövezést 1811-ben fejezték be, azonban ez a kövesút sem volt hosszú életű. Mint Vidovich Ferenc békési szolgabíró 1833. március 1-i körleveléből értesülünk: „Az utak bevágásának ideje itt lévén, az elöljáróknak meghagyarik, hogy főképp a posta- és országutakon és a helységekben bent ahhoz azonnal hozzáfogjanak, különösen Gyulára nézve, hogy az nagyon megromlott kőből készült út valamennyire járhatóbb légyen, az abban található gödröket töltessék ki." 17 Minthogy az eddigi útburkolatok nem váltak be, a megye rendéi 1840. március 27-én elhatározták, hogy kísérletet tesznek a makadárnúttal. „Amennyiben a földnek ingoványos volta a kavicsos útnak fennállását bizonytalanná tenné, a megye rendéi... annál szilárdabb anyagból, ti. a földmérő által javaik, s a nemes Arad vármegyéből kocsikon hozandó kövekből sikeresítendŐ, Mak Ádám (Mac Adam) rendszeréhez kö­zelítőleg foganatba vételét elhatározzák, annak elkezdésére a gyulai Kapus- és Bárdos­hidak közti gátvonalt jelelvén ki." 18 Azonban a két hid közt megépített makadámút

Next

/
Oldalképek
Tartalom