Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVII. A KÖZLEKEDÉS - 2. Vízi utak - a) Hídvámtarifa - b) Révek, kompok - c) Vízi szállítás

«em felelt meg a hozzáfűzött reményeknek. A következő évben egy darabka kő sem volt belőle látható.

19 2. Vízi utak a) Hídvámtarifa A megye Szarvas város privilégiummal bíró és Gyoma helység privilégium nélküli hídjának vámtarifáját 1822. július 1-én a következőképpen állapította meg: „Egy gyalog személytől 1/2 kr. Egy lótól, ökörtől vagy tehéntől 3 kr. Egy hízott ökörtől vagy meddő tehéntől 4 kr. Egy esztendős csikótól vagy rúgott borjútól 1 1/2 kr. Egy sovány sertéstől, juhtól vagy kecskétől 1/2 kr. Egy hízott sertéstől 1 kr. Egy pár báránytól, malactól vagy anya nélkül való veres borjútól 1/2 kr. Egy üres szekértől marhán kívül 5 kr. Egy két lovú terhes szekértől marhán kívül 7 kr. Egy 3, 4, 5 vonómarhák után való terhes szekértől marha kívül 10 kr. Egy 6 vonómarha vagy ló után való terhes szekértől marhán kívül 12 kr. Egy tűzifával rakott kosártól, úgy (valamint) egy sor fától, amidőn a híd alatt általbocsáttatik 3 kr. Egy cserépcsikben (csiptetőbe) berakott nádtól a híd alatt való által bocsátása után 1 kr. - A nemesek ezen fizetésektől a hazai törvény értelme szerént mentek legyenek."

20 b) Révek, kompok A Körösöket keresztező országutak utasai legtöbb helyen híd hiányában révhajón vagy kompon kelhettek át. Petik Ambrus 1784-ben néhány ilyen átkelőhelyet említ a megyében: „(Tárcsán) a Három-Körös (vize oly) nagy és mély,... hogy ezen alól (Tárcsán túl) a folyás irányában a Körösön híd sehol sem találtatik, hanem minden alább lévő helységekben járóhídon avagy, amint nevezeik, kompon kell általjárni. (Az endrődiek is az általjárásban az utasoktól, nagyhajót (kompot) és különös (külön) révészt tartván,... szép hasznot vesznek. - Szarvas Buda, Pest, Eger felől elkerülhetetlen országútja Gyula, Arad és Temesvár felé, mivel itt kelletik a Körös révén nagyhajókon (kompokon) mind szekerekkel, s mind pediglen marhákkal a vizén általköltözni, úgy azoknak is, kik ezen tartományról a Tiszán túl lévő tartományokra utaznak. — (Szentandrás) is révet tart. - (Öcsöd:) Mivel ez is a Körös partján áll, a régből ... jó hasznot vehet."

21 A mezőberényi elöljárók a révészt 1815. november 6-án a következő fizetéssel fogadták meg: „1. Készpénz 30 Ft. 2. Búza 6 köböl. 3. Árpa 2 köböl. 4. Egy pár új csizma. 5. Egy pár fejeléscsizma. (Ezt utólag törölték.) - És amit a révhajó keres, minden harmadik krajcár az övé, és minden hétre két kenyér ígértetett néki. Megyeren egy kis kenderföld is, őrlése nincs."

2Novák Antal megyei aljegyző 1822. július 1-én a következő révhajótarifát adta ki: „Egy gyalog személy 1 kr. Egy ló, ökör vagy tehén 2 kr. Egy üres kocsi marha nélkül 3 kr. Egy terhes kocsi marhán kívül 6 kr. Egy öreg sertés, juh, rúgott borjú vagy csikó 1 kr. Egy pár bárány vagy malac 1/2 kr. - A nemesek ezen fizetésektől a hazai törvény értelme szerént mentek legyenek."

23 c) Vízi szállítás A tűzifát és épületfát az Erdőhátról nagy lápokban (tutajokban) vagy hatalmas kosarakban, a nádat pedig cserépcsikekbe (csiptetőkbe) fogva úsztatták le a Körösön. Gyula, Csaba és Békés számára akkor nőtt meg a Fekete-Körösön való faúsztatás jelentősége, amikor a csabaiak 1777-ben a Fekete-Körös remeteházi részétől a gyulai Kis-Körösig (a mai Népkert tájáig) a Hajós-út nevű csatornát, majd a Gyulán átfolyó 17 257