Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720—1848) - 9. Az ipari munkásmozgalom kezdetei Békés megyében - a) A kőműves- és ácslegények napszámbére

Ferenc császár és király csaknem fél századdal ezelőtt már elismerte nemes Békés megyében egy könyvnyomda fölállításának szükségét, s erre akkori szarvasi evangélikus lelkész Boczkó Dánielnek engedélyt is adott. Ezt ugyan a folyamodók hitelesen bebizonyítani nem képesek, minthogy az említett lelkész az engedélyt megkapván, mielőtt a szabadalmat magának kiadattathatta volna, rögtön meghalálozott ,

42 s így fiainál, ámbátor a dologrul tudnak, semmit, amivel azt bizonyítaniok lehetne, nem találtak."

43 A bécsi udvari kancellária 1846. szeptember 21-én közölte a helytartótanáccsal, hogy „Békés megyében keblezett Szarvas mezővárosban ... gyakorlandó könyvnyomdai kiváltság egyedül csak folyamodó Réthy Lipót mint kiképzett könyvnyomdásznak kegyesen megengedtetett, miről is a most említett folyamodó annak útján kellőleg értesítendő, s a k. k. adománylevél felvétele végett a magyar királyi udvari kancellária kiadóhivatalához utasítandó."

44 A szarvasi nyomda 1847. május 31-én kezdte meg működését. 1847. augusztus 7-én jelent meg Réthynek az „Értesítés a szarvasi nyomda iránt" című nyomtatott felhívása, melyben „egész bizalommal ajánlja egészen új öntetű s igen szép metszetű magyar, német és tót betűkkel ellátott... nyomdáját", amelyben mindennemű nyomtatvány készítését vállalja. „Alólírott ezen intézetet, mely bármely nagyobb megyének is díszére válhatnék, nem kímélt költségekkel oly karba állította, hogy valamint jóságra s olcsóságra, úgy a gyors és szilárd munkaszolgálatra nézve bármely más nyomdával versenyezhet."

45 1847-ben az eddigi kutatások szerint nyolc nyomtatvány jelent meg a szarvasi Réthy-nyomdában: 1. (Egy iskolatörténeti vázlat:) Bloch (Ballagi) Mór: A szarvasi ág. hitv. evang. főiskolának rövid története és jelen állapotjának vázlata. 2. (Javaslat a békéscsabai ispotály felállítására:) Réthy Pál: Szegényeket ápoló- és kórintézet felállításáról B.-Csabán. 3. (Egy iskolai tankönyv:) Molitórisz Adolf: Syntaxis latina (Latin szófűzés). 4. (Egy egyházi énekeskönyv:) Haan Lajos: Magyar énekeskönyv ágostai hitv. evangyéliumi hívek számára. 5. (Egy világirodalmi remekmű fordítása:) Cid. Corneille Pétertől, magyarírva Greguss Ágost által. 6. (Egy mezőgazdasági ismeretterjesztő füzet:) O uzitecnom sadeni dohána showorka (Beszélgetés a hasznos dohánytermesztésről). 7. Greguss Ágost: Futár, (öt cikk.) 8. Simon (István): Dandár.

46 9, Az ipari munkásmozgalom kezdetei Békés megyében a) A kőműves- és ácslegények napszámbére A megyei limitációkban (ár- és bérszabásokban) már a 18. század elején a kőművesek és ácsok napszámbére is szerepel. A jegyzők - kedvezni kívánván az uradalmaknak és a nagygazdáknak - több helységben a kőművesek és ácsok napszámbérét néhány krajcárral kisebb összegben tették közhírré. Pedig a munkások kezdettől fogva amúgy is kevesellték a megszabott napi béreket, és az építeni szándékozók magasabb napszámbéreket voltak kénytelenek fizetni, jóllehet a megye ily esetben mindkét félt szigorú büntetéssel fenyegette. Az 1724. évi limitáció szerint: 244