Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720—1848) - 8. Réthy Lipót szarvasi nyomdája (1847)

váltságolt) gyulai olajfabrika-társaságot". 1810-ben azt írták az olajfabríkáról, hogy ha elegendő olajmag áll rendelkezésre, évente 3000 mázsa olajat is előállíthat.

34 c) Szeszgyárak 1720-ban Lőwenburgnak, 1768-ban pedig az Andrásyaknak volt Váriban pálinkaházuk. Gyulán már 1731-ben volt a várban pálinkaház és szeszfőzőház,

35 - Wenckheim József gróf gyulai szeszgyára 1839 óta a kastély közelében állott, napi 10 akó tiszta szeszt égetett. - Az Almásyak gyulavári szeszgyára 1842-ben létesült, s napi 4 akót gyártott. Mind a két szeszgyár kétszerbúzát, árpát és kukoricát dolgozott fel.

36 d) Cukorjabrikák 1839-ben „Kígyóson burgundiai répából cukrot főznek." „Sarkadon... nevezetes répacukorgyár (van), mely nemcsak nyers, hanem tisztált cukrot is szolgáltat."

37 8. Rét by Lipót szarvasi nyomdája (1847)

38 Schlotterbeck Pál csabai orvos és testvére, Schlotterbeck Lipót nyomdász 1844 júniusában egy Szarvason felállítandó nyomda engedélyezését kérték a helytartótanácstól a következő indokokkal: „1. Nemes Békés megyében nevezetes községek, ezekben számos tanítványoktól látogatott oskolák vannak, holott nyomóintézet egy sincs, miért legkisebb szükség esetében másfelé kénytelenek folyamodni. 2. Különösen Szarvas mezővárosában, mely szép jövendőnek nézhet elébe, virágzó gimnázium is van. 3. Békés megye majdnem egészen evangélikusokból áll, kik templomaik és oskoláikba új magyar könyveket hoznak be. 4. A vizsgálatot illetőleg felakadás nem lehetne, mert Szarvason r. katolikus és protestánsok között erre nézve alkalmas férfiú van. Végre 5. Legalázatosabban folyamodókat illetőleg bátorkodnak legmélyebb tisztelettel előterjeszteni, hogy egyikünk, úgymint Leopold Schlotterbeck külföldön számos intézetben szerzett több évi tapasztalásomnál fogva magamat ily intézet felállítása, elrendezése és vezetésére képesnek érzem." - A kérvényre Kraynik Imre helytartótanácsi titoknok (titkár) a következő végzést írta: „A folyamodók a legfelsőbb kegyes királyi határozat következtében kérelmüktül elmozdíttatnak."

39 Réthyék - ugyanis a Schlotterbeck testvérek 1844-ben udvari kancelláriai engedéllyel a Réthy nevet vették fel

40 - 1845-ben új kérvényt nyújtottak be. Kérvényüket a megye ez év novemberében pártolólag terjesztette a helytartótanácshoz. „ElŐsoroltatnak ebben (ti. a folyamodványban) számos általunk ís helyeseknek és igazaknak ismert gyámokok (indokok), s mi azokra e helyen általánosan hivatkozólag csupán azt emeljük ki, miként megyénk egész vidékén nyomda nem lévén, Nagyváradrul, Aradrul vagy Pestrül kell nagy idő- és költségveszteséggel minden nyomtatási szükséget fedezni, s nemcsak egyesek, hanem az egyházi, iskolai és megyei pénztárainkat is nagyobb kiadással terhelni, s a minden évben uralkodó árvizek miatt közlekedéseink szinte megszűnvén, gyakori hátramaradást is kénytelenek vagyunk szenvedni."

41 A helytartótanács Réthy Lipót személyére és magatartására vonatkozólag több helyről véleményt kért. Lonovics József csanádi püspök ez ügyben Csornák Emánuel szentandrási plébánostól kért tájékoztatást. A plébános válaszában egy érdekes előzmény lehetőségére utal: „Többen bizonyos ténynek állítják azt, miszerint... boldogult 16* 243