Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXII. A BÉKÉS MEGYEI NEMESEK - 5. Nemesi felkelések - a) Az 1797. évi nemesi felkelés

3. Azokat a vádlottakat és tanúkat, akik az idézésre nem jelentek meg, a pör felvételekor a főszolgabíró vason kísértesse Gyulára." 23 5. Nemesi felkelések a) Az 1797. évi nemesi felkelés A francia sereg közeledtére a király 1797-ben fegyverbe hívta a nemesi felkelést. Békés megye rendéi április 25-i közgyűlésükön hallgatták meg a királyi rendeletet. „Felolvastatott dicsőséges (en) uralkodó felséges Ferenc királyunk Bécsből e folyó esztendőben (Szent) György (április) hava 10-én különös gyorsaságú posta által ki­bocsátott parancsolatja, hogy az országnak az ellenség beütése ellen való védelmezése végett aszerént, amint a közelebb múlt országgyűlésen az ország rendéi által megígérte­tett, a nemesség és minden(ki), valakit a törvény ezen nevezet alatt befoglal, minél előbb üljön fel, és fogjon fegyvert.. ." 24 Ugyanazon rendkívüli közgyűlés a következő előintézkedések megtételét ren­delte el: „1. A szolgabírák őkegyelmék azonnal egy minél tökéletesebb konskripciót (össze­írást) készítenek, (melyben) a) feljegyzik, hogy minden helység hány házhelyből álljon. b) külön feljegyzik a vagyonos armalista nemeseket,... megtudván, mennyit érő vagyonjuk légyen, - külön ismét az olyanokat, kiknek semmi vagyonjok... Ki az, aki személy szerént kéván felülni, ki pedig, aki nem? Kinek van alkalmatos paripája s más szerszáma vagy fegyvere és tisztességes világoskék ruhája? c) Meghagyják az armalista nemességnek, hogy lovaikat hevertessék, vagy ha nincs, azonnal szerezzenek, ruhát, mint amilyen alább megíródik, csináltassanak, fegy­vereiket, nyeregszerszámaikat készítsék, egyszóval úgy készen legyenek, hogy majd, amidőn az 1-ső májusban (május 1-én) tartandó közgyűlésből kiadatik, hogy ki mivel tartozik, azonnal kiállíttassanak, és oda, ahova rendeltetik, mehessenek. k) Minden nemes ember felöltözve, fegyverkezve a legjobb lován fog a gyűlésre bejönni, de úgy, hogy már 29-én ezen hónak estve itt Gyulán légyen. Behozzák a nemtelenek is azon lovaikat, melyek konskribáltatnak, hogy 30-án mind szerszám, mind ló megvizsgáltathasson, és ami jó s alkalmatos, assentáltathásson (besoroztat­hasson). 2. Előre oly kalkulus (számítás) tétetik, 'hogy ezen megyéből egy század ( Eskad­ron:) lovas nemesség, mely áll 175 közemberekből és tisztekkel s minden hozzátarto­zandókkal egyetemben 202 fejekből, kiállhasson . . . 3. (A gyulai uradalom 100 fő kiállítását vállalta.) 4. Hogy tudni lehessen,. . . mire legyen szükség,. . . egy insurrekcionális (nemesi felkelő) katonának egész készületi darabról darabra leíratik, eszerint a) egy egészséges és erős, azért is legalább ötesztendős ló, b) nyeregszerszám, úm. magyar nyereg fekete báránybőrrel, heveder, lekötő, ken­gyelszíj, szügyelő, farmatring, kantár, német zabola, kötőfék, pokróc,, 6 hermecszíj, egy abrakos tarisznya, egy pányvás és egy szénahordó kötél, két megvasazott pányvacö­vek, kefe, vakaró, egy balta, egy kis kalapács, tű, cérna, patkószeg, egy bádo-*­kulacs, c) fegyver, úm. egy pár pisztoly, kard, tarsoly, patrontás, egy fokos, d) ruha, úm. egy fekete süveg vitézkötéssel, egy gomboló mente fekete bárány­bőrrel prémezve és ugyancsak báránybőrrel bélelve, egy dolmányforma ujjas lajbli, 219 S

Next

/
Oldalképek
Tartalom