Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXI. PARASZTMOZGALMAK - 1. A szentandrási parasztfelkelés (1735) - e ) Orczy István kegyelmet ígér a megtérőknek - f) Az ítélet
zukhoz visszatértek, és így végül elfogattak, ezen Ítélet kihirdetése megtörténvén, szabadon bocsátassanak. Harmadszor. Habár Pap Gergely... (és az ítéletben név szerint felsorolt 71 társa) azért, mert fegyvert fogván ... a lázadókhoz csatlakoztak, a többség után az említett Rákóczinak, a király és az ország száműzött ellenségének hűséget esküdtek, az erdőhegyi ütközetben részt vettek, végül Vetéssy György Sebestyén Jánosnak oltalmat és menedéket nyújtott, és őt a saját maga részére kért útlevéllel hozzásegítette, hogy minél biztosabban elmenekülhessen, az előbb felsoroltak valamennyien a felségsértés vádja alá estek, minthogy mégis az előbb nevezett 72 vádlott közül a következő 12 a többieknél inkább terheltetett, nevezetesen Szabó István, Szuhay Tamás, Mádi Mihály, Kiss István, Szappanyos Gergely, Juhász István, Kóródy János, Sigri Mihály, ezek mindnyájan Szentandrás helységből valók, Gunda János Zsadányból, Rácz Jánoc Turbói, Bay János Ugrából és Gornik Nigro oláh (Oláh Nigro gornik = kerülő). Ezért az imént nevezett 12 vádlott halálra ítéltetik, amely ilyetén halálra ítélteknek ő császári és királyi szent felsége vele született jósága és kegyessége folytán azt a kegyelmet adatta, hogy midőn az előbb felsorolt tizenkettő együttesen a kivégzés helyére kivezettetik, ott mind a tizenketten kockát vessenek, és közülük csupán az a négy lakoljon fejével, akinek kétségtelenül a legkisebb száma van a kockavetésben. A többi ilyeténképpen megmaradó 8 vádlott, valamint az ebben a pontban felsorolt valamennyi más, együttesen 68 bűnös a budai erődítményben bilincsben végzendő közmunkára alkalmaztass ék mindaddig, míg a magyar gyalogezredekbe közemberként nem adathatik, és Budáról ily célra el nem vitethetik. Negyedszer. Márkus Pétert... (és 12 társát) a nagyobb fokú vádlottak számába foglalni nem lehet a bűntett tekintetéből sem, amelybe csak mint kisebb fokú vádlottak kerültek, ök háromhónapi, bilincsben töltendő közmunkára Ítéltettek. Ötödször. Fazekas Pál... (és 14 vádlott-társa) csak igen kis mértékben bűnösök, az ítélet kihirdetése után szabadon bocsáttatnak. Hatodszor, Ami végül Kecskeméthy János vésztői, Baloghi Gergely okányi és Szilay János nagyszerindi belvét hitvallású lelkészeket illeti, egybevetvén mind a vádlottaknak őrájuk tett, mind pedig az ő saját vallomásaikat és az ezeket követő szembesítéseket, kitűnik, hogy ők csak felszólításra és kényszerítésből voltak a zendülők táborában, egyikük egy alkalommal azokkal együtt könyörgést végzett, de azok tanácskozásaiba sem azelőtt, sem azután nem elegyedtek bele. Horry pedig azoknak szerencsés kimenetelt, Isten áldását és segítségét kívánták, az a dolgoknak vára'lanul felkavart megzavarodásában,. . . mint á'lítják, inkább félelemből történt. Ez tehát felmentvén őket a súlyosabb büntetés alól, amennyiben mégis ilyeténképpen is a szerencsés kimenetelért való, említett könyörgés által magukat vétkesekké tették, figyelemmel azonban az ő bilincsbe veretesükre és eddig tömlöcben tartásukra, rájuk az ítélet kihirdetésétől számított egyhavi börtönbüntetés mondatik ki. Hetedszer. Továbbá Fodor Lászlóra vonatkozólag, aki a múlt július hóban, tehát két hónappal a zendülés lecsendesítése után különböző helyeken az ott lévő korcsmákat becsavarogva, hogy jobban menjen a dolga, arcátlanul Bercsényi László nevét magára vette, és e n^v alatt írt cédulákat merészelt egyik-másik korcsmárosnak átadni, hogy ne féljenek, az végeztetett, hogy még egy éven út bilincsben és tömlöcben tartassék, és eközben né^y ízben, nevezetesen minden negyedév végén nyilvános téren 50 emlékezetes korbácsütést kapjon, és végül Magyarországból és a fent nevezett császári-királyi felség mé,s tartománya"ból örökre száműzessék, Gulics Gergelyre pedig aki nevezett Fodort Bercsényinek tekintette, és saját kocsiján magához vitte, házába. 204