Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXI. PARASZTMOZGALMAK - 2. A kuruc világ emlékének mozgósító hatása - a) A kuruc világ emléke
és ágyába, fogadta, és ételleí-itallal felüdítette, ezenfelül az útra élelemnyújtással és -anyagi helyzetéhez képest pénzecskével is ellátta, egy alkalommal 50 korbácsütés csapattassék, és aztán szabadon bocsáttassék." Nyolcadszor. (Sevitth György és Dumithanazin János rác kapitányok) „a bilincsekből és tömlődből, ahol eddig tartatnak, szabadon bocsáttassanak „és az azelőtt viselt katonai tisztségükbe visszahelyeztessenek." 14 g) A szentandrási parasztfelkelés után A helytartótanács által elrendelt vizsgálat alapján a megye 1736. május 17-i közgyűlése megállapította, hogy alaptalan Pérónak az a vallomása, hogy a felkelés oka a földesuraknak és a hatóságoknak a jobbágyokon elkövetett, elviselhetetlen zsarolása és kegyetlensége lett volnál A megye, mely jól ismerte Tolnay embertelen bánásmódját, valótlant jelentett. Viszont özv. Száraz Györgyné, Szentandrás földesasszonya az 1735-ben történtek miatt méltán vette el Tolnaytól a szentandrási uradalom bérletét, és az uradalmat 10 évre Klósz Mátyás alispánnak adta zálogba. 16 A szentandrási felkelés kuruc volta mellett a református jelleg is szembetűnő volt. Abban a május 2-i levélben is, amelyben Sebestyén János a vár feladására szólította fel az alispánt, történt erre hivatkozás: „nemes vallásunknak megmaradására készen vagyunk édes hazánk mellett vért ontani.'" 17 Spissits hadnagy Aradról a rekrutákkal visszatérve, ezt írta: „Már semmi húzástvonást nem hallunk. Csendességben vagyunk ismét, de a kálvinistaság igen szepeg. Elhiszem, a lélekismeret furdalja őket. Bezzeg akkor, hogy a gaz nép összeverte magát, nem szomorkodott, sőt örültek, s bennünket nevettek, mikor ide s tova futkároztunk, s a rossznak orvosságát kerestük." 18 A Békés megyei református lakosság a helytartótanács és a földesúr szemében egyaránt gyanússá vált. A gyulai földesurak az egész 18. század folyamán csak katolikusokat jelöltek a magyargyulai bírói tisztre. Csak 1808-ban választhattak itt görögkeleti bírót és majd csak 1845-ben reformátust. 19 2. A kuruc világ emlékének mozgósító hatása 1 ® a) A kuruc világ emléke A szegénységben a 18. század folyamán elevenen élt a kuruc világ emléke. A nép visszavárta Rákóczit. Tőle és a kuruc világ visszatértétől várta sorsa jobbra fordulását, a némettől, a földesurak, a megyei, uradalmi és katonatisztek önkényétől való szabadulását. A volt kurucok szívesen beszéltek a kuruc világról. Szentandráson nagy volt a becsülete Bartha Istvánnak, Bercsényi egykori fegyverhordozójának. A „kuruc világ" időmegjelöléssel a tanúvallomásokban elég gyakran találkozunk. 1727-ben egy tanú azt vallja, hogy „Kolompár András és György kuruc világban származtak Aszódra", egy másik tanú „tudja, hogy az kurucság előtt szakadtak ide". 21 Ezek a tanúk nyilván a Rákóczi-féle szabadságharcra gondoltak. - 1770-ben egy kétegyházi tanú így határozta meg az időt: „Még a kuruc világ előtt ide származván." 22 ö természetesen már inkább 1735-re gondolt. Hogy a kuruc gondolat a románságra is hatott, elég bizonyíték az, hogy a szentandrási felkelők ügyében hozott ítéletben az elítéltek közt több román nevű is szerepel. 23 - Kétegyházán 1757-ben Balázs Tógyerné rávall az urára, hogy Rákóczi híve volt. 24
