Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XVIII. A MEZŐHEGYESI KATONAI MÉNESINTÉZET - 2. Mezőhegyesi mének a Békés megyei lóállomány javítására

körlevelében tájékoztatta a helységek elöljáróit: „Csekonics kapitány úrnak az úr, tekintetes ordinárius viceispány (első alispán) urunkhoz legközelebb igazított levelének bizonysága szerént, minthogy felséges urunk a Mezőhegyesi-pusztán elkezdett épületnek tökéletes végrevitelét még e folyó esztendőben tökéletesen kívánja, azt pedig egyedül a fuvarozó szekereknek nemléte hátrálja, parancsoltatik elkerülhetetlen felelet alatt a helységek elöljáróinak, hogy a jövő hétnek kezdetitől számlálván, a fuarozásra szükséges készséggel elkészült szekereket, mennél nagyobb számmal telhetik, az említett pusztára kész s igen jó fizetésért egymás után való megszakaszthatatlan következéssel úgy elrendelni s kiküldeni igyekezzenek, hogy azoknak hiányosságával az épület legkevesebbé se hátráltassék . . ."

2 2. Mezőhegyesi mének a Békés megyei lóállomány javítására Hergécz Imre csabai főszolgabíró II. Józsefnek a lótenyésztés fejlesztése érdekében kiadott rendeletét 1785. február 4-i körlevelébe közölte a lakossággal: „Fölséges urunk.. . kegyelmesen elvégezte azt, hogy a jobb fajú lovaknak tenyésztése ezen nemes Magyarországban különös módok által megszereztessék és elterjeszthessék, melyhez képest. . . királyi költséggel szerzett különös fajú és termetű 60 ménlovak még az idén az országban bészállíttassanak, melyekhez Pest, Békés és Szatmár nemes vármegyékbül, úgy az jászsági és kunsági distriktusokból ((kerületekből) kézrül való meghágattatásra 2000 alkalmatos, szelid kancák választassanak. Azok tehát, akik ezen megbecsülhetetlen haszonban részesülni óhajtanak, és akik jobb fajú, de még fiatal s fajzásra alkalmatos kancáikat a jelentett kézrül való hágatás végett az arra rendelendő .. . helyre... (elvezetik), fáradozásunknak jutalmául minden különös (külön) kancátul egy-egy forintokat venni fognak ... Az alkalmatos kancák eránt tett kurrentiációnak summája nem egyébbül áll, hanem hogy minden gazda tulajdon kancáit feljegyzés végett az helységek házainál okvetetlenül előállítani az elrendelt napokon köteleztessék."

3 Hergécz ugyanaznap egy másik kurrenst is adott ki, mely szerint „Csekonics kapitány ur.. . ez folyó holnapnak 1785. február 7. napján avégett Gyulán úgy megjelenni szándékozik, hogy azon a napon a szükséges konskripciót (összeírást) ott el is végezhesse.. . Hogy az említett kapitány úr azoknak (ti. az alkalmas kancáknak) feljegyzéseiben folyvást procedálhasson (előrehaladhasson), parancsoltatik azért Orosháza és Komlós helysége bíráinak, hogy mindazon kancákat, amelyek a jobb fajnak tenyésztetésire már általam konskribáltattak (összeírattak),... ez folyó holnapnak 9. napjára korán regvei Orosházára állítani el ne mulassák."

4 Csuport László békési főszolgabíró február 5-i kurrensében ismertette Csekonics kapitány szempontjait a kancák kiválasztásánál: „1. hogy legalább 14 markosok (147,5 cm-esek) vagy ha valamivel kisebbek is, csak jó temérdek és széles kancák legyenek, 2. hogy nagyon vének ne legyenek, s úgy (valamint) - 3. meddők ne légyenek."

0 Az összeírásba beleszólt azonban az idő. Mint Hergécz főszolgabíró írja február 11-én: „Csekonics kapitány úr... az utaknak alkalmatlan és majd járatatlan volta miatt mái napon Gyulára érkezett hajón." így tehát a komlósiaknak is csak február 19. napjára kellett kancáikat Orosházára behajtaniuk.

6 Tomcsányi Kristóf esküdt Körösladányból 1785. április 15-én ezt írta: „Mivel tekintetes Csekonics kapitány úr az egész vármegyénkben a Nagykondorosi-pusztát szerette meg, s a nagyobb lovak tenyésztetésit ott leghelyesebbnek látja, minden ott lévő készületeket oly örömre vitte, hogy felséges urunknak a nemes vármegyénkben helyheztetett legszebb, legelsőbb és legjobb ménlovait azon pusztára szánta. Azokáétt 189