Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XIX. ÍNSÉGES ÉVEK - 1. Szűk esztendő — éhínség

a már 22. huj us (e hó 22-ére) kitett napra, azok kik eddig az említett úrtól nyertek cédulát lovaikra, azon cédulákkal általjönni el ne mulassák... Mennél többet verhet és nyerhet egy ménesbe kapitány uram, annál kedvesebb lészen nékie. Minden 100 kancára három csődör rendeltetik .. ."

7 Tomcsányi esküdt és lóínspektor 1785. június 28-Í kurrensében ezt írja az elöljáróknak: „Mivel Nagykondorosi-pusztán felséges urunknak csődöreihez kiválogatott kancák jövő (most következő) július holnapnak 5. napján széjjel fognak verettetni, azokáért minden gazda személye szerént a fent írt napon, kinek csak kancája azon ménesben volt, Nagykondorosi-pusztán megjelenni tartozik, ahol ís... minden darab lovától egy forintot fog felvenni, úgy mindazonáltal, hogy általam odarendeltetett Szarvas városa érdemes bírájának tulajdon kezébe a fűbérért 30 krajcárokat, csikósnak pedig minden darabtól 18 krajcárokat lefizetni tartozik .. ."

8 3. A mezőbegyesi ménes a 19. század első felében

9 a) Mezőbegyesi csődőrcsikók árverése A mezőhegyes! királyi ménes 1830. július 1-én Mezőhegyesen árverésen adta el négyéves csődörcsikóit. Erről id. gróf Eszterházi Mihály, Békés vármegye Lótenyésztetést Előmozdító Állandó Küldöttségének elölülője 1830. június 24-i levelében értesítette a szolgabírákat: „Méltóságos gróf Hardegg generális őexcellenciája megértvén megyénknek a ló tenyésztése előmozdítására törekvő intézeteit (intézkedéseit)... mint a mezőhegyesi királyi ménesek főbb kormányzója ... azt méltóztatott nékem közelebbről kinyilatkoztatni, hogy most közelebbi július 1. napján Mezőhegyesen tartandó négyesztendős csődőrcsikók elkótyavetyéltetése (elárverezése) alkalmával azon kommunitásoknak, kiknek csődörök kívántatnak .. . azon négyesztendős csődörcsikókat... azon licitációkor a közönséges... árra kegyesen által fogná engedni. Ajánlom, hogy a kommunitások (helységek) elöljárói ezen ritka kegyes kegyelmeket jól megértetvén a helybeliekkel, késedelem nélkül az ottan található minden kancákra vetvén egy-két forintot, azt a pénzt mindjárt gyűjtsék egybe, és azt a pénzt a kommunítás pecsétjével pecsételve,... küldjék el Mezőhegyesre... Ezen ritka alkalommal - melyet felsőbb kegyelem nyújt: ilyen csődöröket negyedáron szerezhetni nem élni annyi lenne, mint az odanyújtott kincset bután elhányni.. ."*° b) A mezőbegyesi mének szétosztása a helységek, kőzött A megye közgyűlésének megbízásából a „lótenyésztő kiküldöttség" a Mezőhegyesről érkező 14 ménnek a megye községei közt való szétosztásával kapcsolatban 1833. január 17-én a következő javaslatot tette: „Minden numeróban (fő- és alszolgabírói járásban) csődör légyen, ekkép ... : Magyargyulán 2, Békésen 2, Vésztőn 2, Csabán 2, Orosházán 2, Berénybe 2 és Szarvason 2." A megye a szétosztást magáévá tette.

11 XDC. ÍNSÉGES ÉVEK 1. Szűk esztendő - éhínség A szabadságharcot megelőző másfél évszázad alatt alig volt olyan évtized, amelyben legalább egy-két ínséges esztendő ne lett volna. Szárazság és árvíz miatt gyakran 190