Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XVII. ALLATTENYÉSZTÉS - 2. Szarvasmarha-tenyésztés - d) A csudaballai nemes pusztabérlők rendtartása (1767)

báró Wenckheim testvérek megengedték a mezőberényieknek, hogy „a haszonbérlők annak (a bérbe vett pusztának) fele részét búza alá, másik hason fele részét pedig tengeri alá használhassák és mívelhessék." ^ d) A csudaballat nemes pusztabérlők rendtartása (1767) „A Csudabalai-pusztát árendáló dévaványai nemes kommunitás" a puszta jó móddal való használatára és oltalmazására, valamint a társaságban támadható egyenetlenségek megelőzésére 1767-ben rendtartást állított egybe. Eszerint a társaság írni és számolni tudó, becsületes számadót választ; a perceptor a bevételeket és kiadásokat arra rendelendő lajstromba írja. „4. Szükséges lészen, hogy a pusztát árendáló kommunitás, ha nem mind ís avagy csak az értelmesebb és tehetősebb s az ékonomíához (gazdálkodáshoz) jobban értő, becsületes gazdák magok között gyűlést tartsanak ... Ilyenkor szabadosan szólhasson mind az első, mind az utolsó a dologhoz, mert megtörténhetik, hogy olykor a szűr alól jobb projektum (javaslat) sül ki, mintsem a kék mente alól. Aki pedig nem helyesen találna szólni az ilyetén dologhoz, azt azért megcsúfolni vagy megtorkolni nem illik... hz ilyetén jól kifőzött végezéshez annakutána az egész társaság köteleztetik magát alkalmaztatni, és ha ki vakmerő kényességből az ellen járna és cselekedne, méltán büntetés alá vettethetik. 5. Csudabala nemes Békés vármegyében vagyon. Ha onnét vagy kárból, vagy villongóbul a kommunitás valamely marhát behajtana, azt bírák uraimék harmadik nap tartoznak Békés megyei szolgabíró kezéhez litteratorie (irásbelileg) resignálni (átadni), nem pedig másuvá, hogy a méltóságos grófnak prejudiciuma (jogsérelme) ne essék. Vigyázattal tartoznak pedig lenni bírák uraimék arra is, hogy ha Bálán történt dologért valakit büntetnek, vagy kártételért birságolnak, azt ne úgy cselekedjék, mint ványai bírák, hanem mint Csudabalát biró kommunitás elöljárói ... Az ilyetén balai büntetésből bejöhető bírságot pedig illő és igazságos lészen a kommunitás perceptotának (pénztárosának) kezéhez szolgáltatni, hogy közhaszonra fordíttassák. Méltó azt is megjegyezni, ha Bálán lévő gulyához vagy méneshez eltévelyedett ló vagy marha kerülne, és a kurrentáció (körözés) után is ura nem találkoznék, az ilyetén jószág is a balai társaságot illeti és nem mást. Közhaszonra kelletik azt is tartani. 6. Tapasztalt dolog az is, hogy sokan szeretik a pusztát árendálni, de amikor a szomszédokkal valamiről villongás támad, és a puszta oltalmazására elő kellene állani, olyankor sokan félreállanak és elbúnak, vagy ha mennek ís, csak puszta kézzel mennek, mint valami bágyadt, félénk asszony. Azért szükséges, hogy olyan alkalmatossággal minden, valaki házánál találtatik, serényen és jó készülettel előálljon, és a ragadozó szomszédjok ellen bátran viselje magát, s úgy forgolódjon, hogy őtőlök féljenek a szomszédok, ne ő azoktul, különben, aki ilyetén dologra vagy csak üres kézzel menne, vagy otthon lévén, el nem menne, méltán a társaság büntetése alá vettethetik, hanemha (hacsak nem) helyes és igaz okát adja el nem menésének. 7. . . . Ha valaki olyan találkozna a társaságban, aki vagy kevély magahánytatásából, vagy gonosz irigységből megveszett erkölcsösködéssel (csökönyös viselkedéssel) a társasággal helytelenül versengene, szakadást és zenebonát szerzene,... áskálódna és vádoskodna a társaság ártalmára, az ily istentelen és rossz lelkiesméretű embert, mint megveszett tagot a társaság akármikor maga közül kitaszíthassa és kifizethesse. Jobb egy ember nélkül ellenni, mintsem egy jó társaságnak egy rossz ember miatt romlást szenvedni. 183