Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XVI. TESSEDIK SÁMUEL - 4. Részlet az intézet tanítási tervezetéből (1799)

3. Részlet az intézet tanítási tervezetéből (1799) Annak szemléltetésére, hogy a szarvasi gyakorlati gazdasági intézetben mily sokoldalú és korszerű elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az 1799. február 12-i helytartótanácsi rendelet mellékleteképpen megjelent az intézet I. és II. negyedévi előadásainak latin nyelvű tervezete is. „Rendszere (tanítási tervezete) az I. negyedévi, ti. 1799. március 26-tól június 23-ig a Békés megyében fekvő Szarvas városában levő, a legmagasabb királyi hatalommal megerősített Gyakorlati Gazdasági Intézetben tartandó előadásoknak 1. hét. Előadatik az a 13 különféle módszer, melynek segítségével a szikes és más okból terméketlen földek 17 év lefolyása alatt termékennyé tétettek, és mily eredmény követte ezt a kísérletet. 2. hét. A 13 különféle magról, melyek elvetésével a megjavított vagy tovább javítandó földek rétekké, szántóföldekké, kertekké, öröksövényekké vagy erdőkké változhatnak, bemutatván ezen kísérleteknek eddig elért eredményeit. 3. hét. A kertművelésről, különösképpen pedig a gyümölcsfaiskola létesítéséről, a fák oltásáról, szemzéséről, homlításáról és átültetéséről, metszéséről és tisztításáról, öröksövények, magas és alacsony (törzsű) fák ültetéséről, valamint az igen hasznos akácfának mag és kétéves vessző útján való szaporításáról. 4. hét. A selyemtenyésztésről, a földnek eperfamag alá való előkészítéséről, annak elvetéséről, öntözéséről, a másodéves vessző átültetéséről, azok metszéséről és tisztításáról, a selyemhernyótojások kikeltetéséről, a selyembogarak osztályozásától, gyékényfonásról, az állványok előkészítéséről, a levélszedésről, öröksövényekbőL epreskertből és magas (törzsű) fákról való gallyvágásról, a selyembogarak etetéséről, tisztításáról, szétosztásáról és begubózásáról, a gubók tisztításáról és osztályozásáról, azok legombolyításáról, az érlelésről és olcsóbb selyem fonásáról. Mindezen foglalkozások a 7., 8., 9. és 10. hét idejéből is elvesznek, sőt a következő és hátralévő előadásokat is szemléltetéseikkel félbeszakítják. 5. hét. Az általános házi, állattenyésztő, növénytermesztő, polgári és mezei gazdaság helyes és tapasztalással igazolt szabályairól. Ezek a szabályok minden héten folytattatnak, természetesen valahányszor ezt a gazdaságnak időhöz és körülményekhez kötött bemutatásai megkívánják. Ez a többi gazdasági tárgyra is értendő. 6. hét. A méhtenyésztésről a méhek különbözősége és a velük való bánás különféle módszere szerint. 7. hét. Helyes módszere annak, hogy (az ember) magát, feleségét, gyermekeit, háznépét, sőt a kereset nélküli szegényeket és fogyatékos embereket egész év lefolyása alatt hasznosan foglalkoztassa. Folytattatik. 8. hét. A falvakban megtartandó és a mezei élet minden viszonyaihoz alkalmaztatott közrendről, a falvakat, azok lakosait, a szántóföldeket, a kerteket és a barmokat illető rendszabályokról, minden eddig ismert eseményre, időre, foglalkozásra, körülményre és szükségletre kiterjesztvén és alkalmazván, melyek segítségével a falun uralkodó gonoszságokat, mielőtt feltámadnának, el lehet hárítani. 9. hét. Miképpen kell a különféle réteket, tudniillik mind a természeteseket, mind a mesterségeket kaszálni; úgynevezett angol széna állíttatik elő. Bemutattatik ezenkívül a trifolium (háromlevelű lóhere), a lolium perenne és a triticum repens. nemkülönben más természetes és mesterséges takarmányfajták barmok hasznára való fordításának módszere, termelésük, eltartásuk és felhasználásuk. NB. Utoljára kiváltképpen télen tárgyaltatik. 12 177