Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XVI. TESSEDIK SÁMUEL - 2. Tessedik harca intézete fennmaradásáért

Éppen ezt tettem a Magyarországon terméketlennek tartott szikes föld művelésével, melyet gyakori szántás, szintezés, más földdel való keverés, homokkal, hamuval, trágyával való behintés, lóhere- és kukoricatermelés által oly használható állapotba hoztam, hogy már az első két esztendő alatt 53-féle terményt voltam képes rajta felmutatni, és minden terménynek a háztartásban, kereskedésben, különféle iparágakban és gyárakban vehető hasznát megmutattam. A gyakorlati gazdasági kertben szemmelláthatólag és kézzelfoghatólag ismertettem meg (őket) a javított gazdászat, szántás, mesterséges rétművelés, istállózás, különféle kerti veteményezés, gyümölcsfatenyésztés, eleven sövények készítése, méh- és selyembogár-tenyésztés, lóhere és fűmag termelése, tisztítása és felhasználása módjaival, úgyhogy mindezt saját tapasztalataik folytán ismerték meg a tanítványok"

1 2, Tessedik harca intézete fennmaradásáért^' Tessedik 1779. október 30-án nyújtotta be tervezetét a gyulai uradalomhoz egy gyakorlati gazdasági falusi iskola felállításáról.

2 Az uraságtól 1780-ban kapott hat hold szikes föld mellett létesített iskola tanítást tervezetét 1782. május 7-én terjesztette illetékes helyre, ahol jóváhagyást is nyert.

3 Az iskola újszerű tanítási tervezete, módszere és eredményes munkája hivatalos és tudományos körökben nagy elismerést vívott ki. II. József 20 arany értékű „Virtute et exemplo" feliratú arany érdeméremmel, II. Lipót pedig „Lege et fide" feliratú, 26 aranyat érő aranyéremmel tüntette ki. A növendékek száma állandóan nőtt, és a Tessedik által épített, régi iskolaépület hamarosan kicsinynek bizonyult. Helyébe a helység új, emeletes épületet emelt (a mai óvónőképző régi épületét), melynek homlokzatán ma is megvan a latin nyelvű felirat: „Ez az intézet kiűzi a haza iskoláiból a restséget. A szorgalom ezen emlékmüvét az utódok javára emelte a szarvasi nép az 1791. esztendőben."^ Minthogy kellő anyagi támogatás hiányában az intézet fenntartása és továbbfejlesztése mind nagyobb nehézségbe ütközött, Tessedik a helytartótanácshoz fordult segítségért. A kérvénnyel kapcsolatban a helytartótanács 1792. januáriában jelentést kért a megyétől Tessedik iskolájáról, valamint a megye véleményét arra vonatkozólag, hogy az intézet további fennállásához mily segítségre volna szükség. A megye háromtagú bizottságot küldött ki Szarvasra.

5 A megye is és az az évben kiküldött királyi bizottság is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az intézet munkájáról. Ennek ellenére az intézet továbbra sem kapott a kormányszéktől semmi anyagi támogatást.

6 Mindössze annyi történt, hogy a helytartótanács 1793-ban felszólította Szarvas községet, hogy a közlegelőből a gazdasági intézet javára engedje át a szükséges területet ugyanannyi kamarai föld ellenében. A szarvasi elöljárók hosszas fontolgatás után 1794. január 8-án teljesítették a kérést, és erről a következő nyilatkozatot adták ki: „Minekutána 1794. esztendőben januáríus havának 8. napján... városunkban megjelentek Dezső Ádám kamerális prefektus (kincstári igazgató) és ezen nemes Békés vármegyének ordinárius viceispánja (első alispánja), Csupor László urak azon okbtil, hogy Tessedik Sámuel úr instanciájára a közönséges (közös), Körösön túl lévő urbar iális és a mi vélekedésünk szerént mintesyy 1600 holdakat magában foglaló legelőnket a szarvasi industriális iskoláknak ínstitútumára (gazdasági intézetére) engedni és általadni akarnánk-e. Ámbátor azon darab legelőnk ... oly hasznos . .. volna, hogy hacsak a közönséges országunk hasznára (országunk közhasznára) célzó állapotot tekintetben nem vennénk, két- vagy háromannyi, tőlünk távolabb eső földért is oda nem engedhetnénk . Mindezen nagy hasznok és előszámlált okok noha sokáig tartóztattak bennünket az által171