Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XV. NÖVÉNYTERMESZTÉS - 4. Szőlőskertek - a) Limitáció - b) A szőlősgazdák rendtartása

rosszabb, még éretlen gyümölcsöt, salátát, ugorkát és káposztát a faluban árul tehát, majd egymást tépik és szaggatják rajta. És mely sok parasztasszony elfecsérli gabonáját a gyümölcsért, osztán néki gyermekeivel együtt éhséget és szükséget szenvedni kelletik."

17 Paulovics András uradalmi földmérő 1791. március 27-én a két Gyula város elöljáróit felszólította, hogy tiltsák meg, hogy a jobbágyok kaszálóik hátasabb részén kerteket alakítsanak.

18 Petik 1784-ben még nem említi a burgonyát. Fényes Elek 1839-ben azt írja, hogy Békés megyében „a burgonyának mind ez ideig kevés becse van", Biharban „a magyar megveti", Csanádban úgyszólván semmit sem termesztenek.

19 Éppen azért figyelemre méltó Rittókh Dániel csiffi birtokos 1816. június 15-i levele, melyben panaszt tesz a gyarmatiak ellen. „A közelebb múlt 1815. esztendőbe mintegy 40 ház cseléd füzesgyarmati lakosok, amint ez kivilágosodott gyarmati bírák uraimék előtt, a csiffi határon a kolompéromba sok kárt tettek, elhordták", a gyarmati bírák azonban a 17 véka értékének megfelelő kárt eddig nem tették jóvá.

20 Az 1781. évi limitációban mindössze ennyi van a kertészekről: „Kertészek itt nincsenek, nincs is rajok szükség."

21 A múlt század 2. negyedében azonban már megnőtt a kereslet a hozzáértő kertészek iránt. Simái Kajetán alispán 1845. április 5-én érdeklődött Bonyhay Benjámin mezőberényí jegyzőnél, „ha tudna egy alkalmatos embert, ki értene fanemesítéshez, melegágyak készítéséhez, abban növények termesztéséhez s virágok ápolásához, s azt hozzám elküldené, igen lekötelezne. Szabad lakáson kívül, mely padolt szobából, kamarából áll, esztendei fizetése 75 Ft, 24 pozsonyi mérő búza, 8 pozsonyi mérő árpa, 4 pozsonyi mérő szemes tengeri, 50 font szalonna, 50 font só, 72 icce kása, egy pár új, egy pár fejelés csizma, egy szekér szalma, egy hold tengeriföld szántva, egy vékás kenderföld, egy öl tűzifa ... Ha kedvemre való lenne, még egy süldővel is megajándékoznám, azon felül tavaszi munkáláskor, ásatáshoz tudniillik segítséget kap, valamint a melegágyak készítésekor."

22 4. Szőlőskertek a) Limitáció A szőlőmívelések napszámbérét először az 1744. évi megyei limitáció szabta meg: Szőlőmívesek. Kapásoknak egy-egy napra tartáson kívül 12 kr. Ha pedig az gazda nem tartja 17 kr. Homlítóknak avagy bújtatóknak, metszőknek, karózóknak hasonlóformán. Vinegeszedőknek tartáson kívül 6 kr. Szőlőketőknek tartáson kívül 7 kr. Szőlőszedőknek tartáson kívül 5 kr."

23 b) A szőlősgazdák rendtartása A füzesgyarmati uraság 1815 körűi kiadta az ottani szőlősgazdák 14 pontból álló rendtartását. „A szőlősgazdáknak eleikben szabott egynéhány puntomok 3. Minden gazdaember a maga szőlejét jó munkába teljes tehetsége szerént igyekezzék tartani, hogy tudniillik mind magának s mind a földes uraságnak hasznára lehessen, különben, ha egy esztendőnek eífolyása alatt parlagul találtatik maradni, az olyast minden pénz nélkül az uraság másnak fogja adni. 4. Hasonlóképpen az olyas gazdák, akiknek puszta földjök vagyon, ha az olyatént ebben az esztendőben bé nem ültetik, tehát azon puszta föld tőlük elvétetik, másnak, aki be fogja ültetni, adatik, azonkívül az olyasokban bevetni szokott kukorica avagy más egyéb vetemény konfiskáltatik (elkoboztatik). 166