Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XV. NÖVÉNYTERMESZTÉS - 5. Dohánykertészet - 6. Legelők, kaszálók, rétek - a) Legelők

5. Amely fák a szomszédoknak kárt okoznak avagy szőlőkben is, ha számos, kiváltképpen dió-, alma-, körtvély- és ezekhez hasonló nagy fák jövő Szent Györgynapig találtatnak, tehát az olyas, szőlőknek nem kevés kárt okozó fák ki fognak vágattatni és az uraság által elhordatni. 8. A szőlőben keresztül-kasul való járás 1 Ft büntetés alatt tilalmaztatik . .. 9. Szőlőkben való lakás senkinek nem engedtetik, máskép az ott való házok vagyis olyatén kunyhójok széjjel fog hányattatni. 10. Míheket és baromfiakat kertekben tartani, kiváltképpen szőlőnek írísekor senkinek nem lészen szabad, különben konfiskáltatni fognak. 11. A szüretelés, minekelőtte a méltóságos uraság megszabadítja (megengedi), nem lészen szabad, nemkülönben a szőlőnek eddig tapasztaltatott eladása ezután tilalmaztatik .. . 13. Senkinek a borát mindaddig, míglen abbul (a) dézmát ki nem adja, nem leszen szabad eladni, avagy akármi módon magátul elvitetni vagyis elrejteni.. Z'

24 c) A Békés megyei borok Petik Ambrus 1784-ben ezt írta: „(Békés megyében) gyakrabban oly bő termése vagyon ezen kerti szőlőknek, hogy edényt sem kapnak elegendőt, hanem amint már meg is történt, a víz tetejére csónakra töltik a megszűrt bort... Elsőséget érdemel az orosházi bor, mely a pusztaság közepén homokos hátas földön terem, ezután második rendbe tétetődnek a gyulai, békési és berényi régi szőlők fejér és veres borai, kiket jó híves pincében nyáron is el lehet tartani.. .'

>25 5. Dobánykertészefó Területünkön az első dohánykertészség 1806-ban keletkezett.

27 A dohánykertészek* kel kötött szerződések mindig feltüntetik a bérbeadó dohányrészesedésének mennyiségét. A kertészek megmaradt részét általában zsidó kereskedők vették meg, de volt, amikor a földesúr érvényesítette elővásárlási jogát. A kígyósi dohánykertészek 1829. évi dohánytermését is 1830. január 14-én földesuruk, Wenckheim József vette át a következő feltételek mellett: „1. Fog a méltóságos uraság fizetni átaljába a kocs-, süli(sült?), aldohányt és rothadtat kivévén, minden mázsátul kilenc forint harminc krajcárt, azaz 9 Ft-ot 30 kr-t. váltóban. - 2. Tartoznak a kertészek jó állapotban és szorgalmatosan bécsomózni, bébálozni és békoszorúzni. - 3. A bálfán lehúzódik 12 font, de nehezebbnek ennél nem lészen szabad lenni. - 4. Kötelesek lesznek a kertészek (a) dohányt Mindszentre a Tisza-partra vagy máshova, ahol az uraság kívánni fogja (:csak nem messzebbre:) magok elszállítani vagy magok költségin elszállíttatni. - 5. A mázsálás szokás szerint meg fog történni Szent György hetiben vagy előbb, vag}' utóbb egy héttel . . Z'

28 6. Legelők, kaszálók, rétek a) Legelők A legelő mennyisége, de főleg a minősége ellen már a 18. században sok volt a panasz. A legelő javításáról Markovicz Mátyás szarvasi pap 1748-ban ezt írta: „Amikor tavaszi időben a puszták régi gyepjét felégetik, hogy nagyobb bőségben nőjön az új, s kövérebb mezőket teremtsenek,. . ezen a végtelen síkságon éjjel hat, hét, nyolc magyar mérföldre jól ellátszanak a tüzek."

29 A legelőj avításnak ez a kezdetleges módja nem sokat segített az agyonlegeltetett mezőn. 167